Hát ehhez is elérkeztünk végre: radioaktív zombik. Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor legszívesebben abbahagytam volna az epizódot, de mivel mégiscsak írnom kell róla, így kénytelen voltam végigülni a Going Nuclear feledhetetlen, nagyjából negyven percét – amitől még most is a plafonon lógok.
Kis csapatunk elér egy Észak-Dakotai városkába, ahol hemzsegnek a radioaktív sugárzás következtében neoncsövekként fluoreszkáló zombik. Akikből persze párat el is kéne fogni energia utánpótlás végett, és ez persze 10K-ra marad. „Megbízója” Homer (Gary Taylor), egy elég kattant csóka többszöri látványra is, ám valamiért mégis atyai „szárnyai” alá vette 10K-t a múltban, így nem puffantják le kölcsönösen a másikat.
Hol is kezdjem? Mondjuk a jó húzásokkal: 10K újra a képernyőm, már nagy pipa jár ezért is, Citizen Z, Cassandra és (sajnos) Doc kisebb hanyagolása sem ártott igazán sokat a szériának, és Homer is elég jól beleillik a történetbe – a kattantakból sosem elég alapon –, és igen, látszik, hogy ebben az epizódban nem az élő szereplőkkel van kivételesen bajom, hanem a zombikkal. Most őszintén! Ki volt az a teljesen elborult elmével megáldott jómadár, aki ezt logikusnak vagy – még bizarrabb lehetőség – netán viccesnek gondolta? Hát, szerintem nem csak én nem nevettem. Ettől még a macskahangokat kiadó vagy a hangyaboly módjára viselkedő zombik is jobbak – és még ijesztőbbek is, ami nagy szó.
Viszont a Going Nuclear felhoz egy szintén érdekes témakört: van, azt hiszem nagyjából kettő film ami a sugárzástól megzombult lények apokalipszisét (és persze mutációjukat) ábrázolja, de itt, konkrétan maguk a zombik lettek „haláluk” után radioaktívak, és ez náluk nem járt semmiféle mutációval – a világítást leszámítva. De ezek a tagok sokkal keményebbek is, abban a tekintetben, hogy külön veszélyes a közelükben lenni, sugárzó egyéniségük miatt. Ez nem rossz ötlet, csak a kivitelezés lett eléggé gagyi, és kicsit sem lettek tőle ijesztőbbek a zombik – és ez az igazi probléma.
Már csak három rész van hátra, és kissé gonosz leszek, de ennél lejjebb hála az égnek már nem nagyon süllyedhet a Z Nation – mármint bizarr és gagyi ötletek terén. Nem mindig kötelező elvárás újat mutatni a nézőnek (főleg nem így), a hagyományos zombik is lehetnek ijesztőek és veszélyesek. Ez egy íratlan szabály – a sugárzást meg nyugodtan hagyjuk meg a mutánsoknak a Sötét Órából.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
