Megint sikerült betalálniuk a sorozat alkotóinak, mert a negyvenperces epizód alatt sikerült összehozniuk több kisebb drámát, egy nagyobbat, kevéske humort, felfokozott jelneteket és egy epicnek nem mondható, de azért a maga szintjén ütős verekedést is.
Bellamy, Finn, Murphy és még két „égi ember” még mindig a többieket keresik az alapján a térkép alapján, amit a Finn által megkínzott és lelőtt földlakótól kaptak. Útjuk során rábukkannak a Bárka egyik darabjára, meg több tucat holttestre, és a véletlen folytán, akad egy túlélő is, ám ő egy meredek sziklafalon csimpaszkodik éppen. Az egyikük azonban egy nem jól átgondolt lépésnek köszönhetően az életét veszti, így a megfogyatkozott csapatnak kell megmentenie a lányt. De ha már baj van, akkor jöjjön csőstül – de a felmentő sereg is pont a srácok felé tart.
Clarke és Anya ugyan kiszabadult a bunkerből, de folyamatosan üldözik őket, ráadásul Clarke Anya fogja, így még lassabban haladnak. Clarke minden ésszerű lehetőséget felvonultat, hogy meggyőzze Anyát az összefogás erejéről, de egy idő után már a fizikai erőszakot is beveti. Ám ekkor jön a felismerés, vagyis inkább a bizonyosság arról, hogy a hegyi emberek hazudtak, és igenis vannak még túlélők. Ezt a felismerést pedig Ravennek lehet köszönni, aki még úgyis képes nagyot alkotni, hogy a bal lába teljesen lebénult – bár ez az út igencsak rögös volt.
Jaha túlélte a landolást, és a kontinensnek egy olyan részén ért földet, amit a helyiek holt zónának hívnak. A sivatagos és kietlen tájon azonban megmenti a férfit egy család, akik egy olyan szegmensét mutatják be a földi létnek, amiről eddig nem tudtunk. Azért haragszom az alkotókra, mert számomra egyszerűen botrányos, hogy csakazértis megmentették a Bárka elnökét, mikor semmi esélye sem volt a túlélésre az űrben (ráadásul igencsak ócska módon). És bár minden Jahával töltött percet feleslegesnek tartok, azért az tetszett, hogy egy olyan életformát láttam, és egy olyan társadalmi szabályrendszer került felvezetésre, ami önmagában megérne jóval több kifejtést.
Bellamyék jelenete egyszerre volt dühítően marhaság, és kellően felfokozott. Először is, dühített, mert már napok óta lezuhantak a Bárka darabjai, de az a szerencsétlen lány ott csimpaszkodik egy kiálló fán, na, most, ember legyen a talpán, aki ezt végigcsinálja, de szerintem bármilyen erős testfelépítéssel rendelkezik valaki, ez fizikailag képtelenség. Ugyanakkor sikerült úgy fokozni a feszültséget, hogy végig a srácokat láttuk, és az alkotók pont az ismeretlentől való félelmünket használták ki. A jelenet két záró akkordja pedig pont annyira volt bájos, hogy azt még én is élvezni tudjam – és köszi Bellamy, hogy odaadtad neki!
Clarke egy teljesen új oldaláról mutatkozott most be, megint használta az eszét, és mutatott egy igencsak okos és ügyes trükköt. Anya és Clarke utolsó jelenete pedig iszonyú erősre sikeredett, sikerült fokozni és emelni a karakter szintjét – és pont ilyeneket hiányoltam az első évadban. És most csak halkan merem megjegyezni, hogy láttátok a promo videót az epizód végén, mert azt hiszem a jövő hét nem lesz piskóta!
Igen, a The 100 készítői rátaláltak a helyes útra, ugyan így kissé sűrűek az epizódok, de ügyesen megoldják, kihagyva a felesleges tini drámát, és bevíve a kellő társadalomkritikát, ami a sci-fit igazán naggyá teszi!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!