Már az előző értékelőmben is agyondicsértem a Breaking Badet, és úgy néz ki, ahogy haladok majd az évadismertetőkkel, úgy fog nőni a lelkesedésem. Bár az első szezon még csak egyfajta felvezetésnek tekinthető, már ott is bőven zajlanak az események, az viszont teljes mértékben igaz, hogy a másodiktól kezdve indul be igazán az utazás Új-Mexikó legsötétebb területére, a drogkartellek világába.
Az immáron Heisenberg álnéven dolgozó Walter White (Bryan Cranston) és cinkostársa, Jesse Pinkman (Aaron Paul) miután csúcsminőségű metamfetamint dobtak piacra rövid időn belül igen nagy hírnévre tettek szert, főleg a Tuco Salamanca (Raymond Cruz) által vezetett rivális mexikói kartellnél – főleg azok után, hogy nem egyezett a véleményük az üzlet lebonyolításának menetével kapcsolatban. Walterék így pillanatok alatt Tuco fogságában találják magukat a semmi közepén, ám, ha nem akarnak sittre kerülni gyorsan kell cselekedniük, ugyanis nyakukon a Kábitószerellenes Hivatal (a későbbiekben: DEA), élükön Walt sógorával, Hankkel (Dean Norris). A két főszereplőnek végül épphogy sikerül lelépniük, valamint Hank és csapata elintézi Tucot. Walt azonban hazaérve nem nyugodhat meg, a rák ugyanis tovább terjedt, ezért tüdeje egy részét el kell távolítani. Miután már nagyjából véget ért a műtétet követő lábadozási időszak, az ex-kémiatanár egészségügyi állapota javulni kezd, ám a családi idill még így sem lehet teljes: a feleség, Skyler (Anna Gunn) megsejti, hogy Walt titkos életet él, és a nő lelép a gyerekekkel. Ami a drogbizniszt illeti, Tuco elhullásával Walték kibővítik a területüket, ezzel még nagyobb befolyásra tesznek szert Albuquerque-ben és környékén. Természetesen ezt a rivális bandák nem hagyják szó nélkül, meg is ölik Walték egyik dílerét. Attól tartva, hogy a nagyobb halak felzabálják majd őket, Walt összeáll Saul Goodmanen (Bob Odenkirk), a bűnözők ügyvédjén keresztül Gus Fringgel (Giancarlo Esposito). Gus egy gyorsétteremlánc, a Los Pollos Hermanos tulajdonosa, ami tökéletesen álcázza valódi kilétét, ő ugyanis gyakorlatilag a környék legnagyobb kartelljének a főnöke. Gus üzleti ajánlatot tesz Waltnak, aki eleinte vonakodik, de végül csak belemegy. A két methkészítő így nagyobb védettséget élvez a többi ganggel szemben, na, meg a biztos és nagy mennyiségű jövedelem sem elhanyagolható, amit az anyagért kapnak.
Először egy látszólag aprósággal kezdeném az elemzést, ami nem más, mint egy tárgy, ami végigkísér minket az egész évadon. Egy rózsaszín plüssmaciról van szó, ami belepottyan a White család medencéjébe és úszkál a vízben. Aztán kit érdekel? Például engem. Nem akarok mély filozofálgatásba és szimbólumok boncolgatásába belemenni, és valójában a cselekmény szempontjából sem annyira fontos az a játékmackó. Itt jön azonban az a bizonyos de: hihetetlenül jól szolgálja a feszültségkeltést! Gondoljatok bele, egy jelentéktelen kis plüssról van szó, aminek először csak a szemét látjuk lebegni a víz felszínén, ránk jön a frász, és egyből azon agyalunk, hogy te jó ég, milyen borzalmak történhettek itt? Zseniális húzás, bár én még ennek tudatában is kicsit megborzongok, ha rá gondolok.
Aztán beszéljünk egy kicsit Gusról. Hát, gyerekek, nem semmi az az ember. Az évad során kis szelíd, visszafogott, mindig mosolygós üzletembernek ismerhetjük meg, aki a legjobbat akarja beosztottjainak és az étterem vendégeinek, ám a kartellje tagjaival sem bánik szőrős szívűen. Gyakorlatilag azt hiheti róla a néző, hogy földre szállt angyal, egy apró fekete szégyenfolttal, de, hát valamiből meg kell élni ugyebár. Mr. Fring első ránézésre valóban nem az a tipikus gonosz, ám rá majd még később visszatérek. Mindenesetre tessék megjegyezni azt, amit mondtam róla, mert nem is olyan sokára fontos lesz.
Végül, de nem utolsósorban említést kell tennünk egy másik új karakterünkről, Saul Goodmanről, aki a széria legnagyobb arca. Saul egy bűnözőket védő, rendkívül furfangos ügyvéd, aki ott talál kiskapukat a törvényekben, ahol csak akar, ráadásul természetfeletti lepénylesőjének köszönhetően bárkinek lyukat beszél a hasába. Ja, és akkor még a beszólásait meg sem említettem. Egyszóval hihetetlen figura, aki ugyan a későbbi évadokban kap nagyobb szerepet, de már a másodikban lehet szeretni – és igen, imádjuk is!
A bevezető első szezon után a második tehát azon évad, amikor igazán beindul a cselekmény, és innentől aztán már végképp nincs megállás – ez a sorozat dinamikáját tekintve jó, a szereplők életének viszont már nem annyira.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
