Gyönyörű animáció, szerethető karakterek, könnyed humor, szép dalok, esetleges unrealisztikus szerelmi szál, valamint egy vég, ahol mindig a jó győz – ezek egy tipikus Disney-mese ismérvei. Viszont néha annyit kapunk a kastélyos stúdióból, hogy már-már hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy bizony más is csinál minőségi rajzfilmeket. Éppen ezért álljon most itt egy kis összeállítás olyan minőségi mesékből, amik más stúdiók berkeiből kerültek ki.
1, Balto (1995)
Mert az állatok mindig nyerők, főleg a kutyák (mondom én ezt macskásként), főleg, ha a sztorinak valóságalapja is van. Az ezerkilencszázhúszas években járunk, az alaszkai Nome-ban. Balto, a kuyta-farkas keverék sehol sem találja a helyét, mivel igazán se az emberek, se az állatok nem fogadják be. egyedüli barátai nevelőapja, a havasi lúd Boris, két jegesmedve, Muk és Luk, valamint a husky Jenna. Egy nap aztán Nome-ban kitör a diftéria-járvány, amiben Rosie, Jenna gazdája is megbetegszik. A rettenetes időjárás miatt sem hajón, sem repülőn nem lehet a szükséges gyógyszert a városba juttatni, ezért a városiak úgy döntenek, kutyaszánon indulnak Nenanába a vakcináért. Mielőtt azonban elindulnának, versenyt tartanak, hogy kiderüljön, ki a leggyorsabb kutya, ami versenyt ugyan Balto nyer meg, de cselszövés miatt diszkvalifikálják. Ám mikor a gyógyszerért elküldött csapat bajba kerül, Balto számára új lehetőség adódik, hogy bebizonyítsa, ő is ér annyit, mint bármelyik kutya.
2, Egérmese (1986)
Amerikai emigrációs mese egerekkel elmesélve: az ezernyolcszáznyolcvanas években a macskák terrorja elől menekülő orosz-zsidó egércsalád, a Mousekewitzok Amerikába vándorolnak, mivel az a hír járja, hogy ott nincsenek macskák. Útközben a család kisfia, Fievel a tengerbe zuhan, miután szülei és nővére azt hiszi, megfulladt – Fievel azonban túléli a kalandot, és New Yorkba sodródik, ahol kutatásba kezd, hogy meglelje családját. Kalandjai közben belebotlik többek közt egy francia galambba, egy olasz és egy ír emigráns egérrel, akik próbálják összefogni a többi bevándorlót, hogy együtt lépjenek fel a macskák ellen, valamint egy fifikás patkányba, aki megkeseríti az egerek életét. A meséből több folytatás is készült: az elsőt, amiben Fievel megjárja a vadnyugatot, még a mozik is bemutatták, amit még két direct-to-video film és egy rajzfilmsorozat követett.
3, Őslények országa (1988)
A ma is élő állatok mellett a már kihaltak is elég nagy sikernek örvendenek rajzfilmes körökben, így hát nem csoda, hogy az Őslények országából a mai napig még tizenkét folytatás és egy rajzfilmsorozat készült. De most nézzük csak az első részt: a természeti katasztrófák korában, miután édesanyja meghal egy „késfogú” (T-Rex) támadásában, és egy földrengés következtében elszakad a csordájától, a kis „hosszúnyakú” (Brachioszaurusz), Tappancs összeverődik még pár, különböző fajtákból való kisdínóval, hogy együtt találják meg a dínó-ígéret földjét, a Virágzó Völgyet, és csordáikat, akik szintén oda tartanak, miközben persze számos kalandba keverednek.
4, Charlie – minden kutya a mennybe jut (1989)
Charlie, a kóbor és nem éppen törvényes életet élő kutya barátja, Csiki segítségével megszökik a sintértelepről, és visszatér abba a kaszinóba, amit üzlettársával, Bendővel üzemeltet kutyatársaiknak a New Orleans-i mocsárban. Csakhogy Bendőnek esze ágában sincs feladni az üzlet felét, ezért megöli Charlie-t – aki, bűnei ellenére, mivel kutya, rögtön a mennybe kerül. Charlie-nek azonban esze ágában sincs ennyiben hagyni a dolgokat, ezért csellel meglóg a mennyországból, és visszaszökik a Földre, hogy bosszút álljon Bendőn. Hogy ezt elérje, ellopja – vagy megszabadítja; nézőpont kérdése – Bendő titkos fegyverét: Annamarie-t, az árva kislányt, aki érti az állatok nyelvét. Talán ez a legmeglepőbb film a listában, hiszen hiába „gyerekmese”, ebben a szerencsejátékon át, a részegségen keresztül a gyilkosságig minden feltűnik. Amúgy ebből is készült folytatás, két egész estés film, és egy negyven epizódot megélt sorozat.
5, Irány Eldorádó (2000)
Az ezerötszázas évek elején két pénzéhes, de imádnivaló csaló, Tulio és Miguel nem túl etikus módon hozzájut egy a legendás aranyvároshoz, Eldorádóhoz vezető térképhez. A két barát, a térképpel a markukban, felkeveredik Hernán Cortez az Újvilág felé tartó hajójára, és bár felfedezik őket, egy csónakban – Cortez lovával egyetemben – sikerül eljutniuk Mexikó partjaihoz, ami tájat Miguel felismer a térképről. A két senkiházinak sikerül is eljutnia Eldorádóba, ahol egy kis félreértés nyomán a helyiek isteneknek nézik őket, akik egy jóslat szerint azért érkeztek, hogy megszabadítsák a várost a gonoszoktól. Mivel az isten-státusz jó sok ajándék arannyal jár, Miguel és Tulio belemegy a játékba. A film története és grafikája mellett a soundtracket is érdemes megemlíteni, hiszen az aláfestő zenéért Hans Zimmer és John Powell, míg a dalokért Elton John és Tim Rice felelt.
6, Szinbád – A hét tenger legendája (2003)
Csavaros kis fantasy-történet, némi görög mitológia infúzióval: Szinbád, a kalóz megpróbálja elrabolni a Béke Könyvét gyerekkori barátjától, Szirakúza örökösétől, Próteusztól, ám ez elsőre nem jön össze, mivel a hajót megtámadja Kétó, a tengeri szörny. Próteusz és Szinbád együtt küzd a bestia ellen, de az lerántja Szinbádot a víz alá, ahol megjelenik neki Erisz, a viszály istennője, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tesz neki: a férfi bármit megkaphat, ha ellopja neki a Béke Könyvét. Szinbád Szirakúzába megy, hogy véghezvigye küldetését, ám végül úgy dönt, mégsem teszi ezt meg. Azonban Erisz számított erre, és Szinbád alakjában ellopja a könyvet, amiért a valódi kalózt halálra ítélik. Próteusz azonban hisz barátjának, ezért felajánlja, hogy átveszi a helyét a börtönben, míg Szinbád elmegy, hogy visszaszerezze a könyvet – ha viszont az nem ér vissza időben, akkor barátját végzik ki. A film egyetlen gyengesége a felemás animáció, mert bár ugyan a karaktereket klasszikus módon rajzolták meg, a tengeri szörny például már 3D-s, méghozzá nem éppen a szépen elkészített fajtából.
7, Egyiptom hercege (1998)
Tény, ami tény, a Biblia, főleg az Ószövetség szinte kimeríthetetlen forrásként szolgál a filmkészítőknek, és éppen ezért van pár történet, amit már úgy milliom plusz egyszer feldolgoztak – és köztük van Mózes meséje is. A fáraó, félve a növekvő zsidó rabszolga-populációtól, elrendeli a zsidó csecsemők meggyilkolását. Az egyik rabszolganő, Jokhebed úgy menti meg újszülött kisfiát, Mózest, hogy egy kosárba helyezi a kisdedet, és leereszti a Níluson, ahol ráakad Tuja királyné, Széthi fáraó felesége, aki magához veszi a gyermeket, és onnantól kezdve sajátjaként neveli fia, Ramszesz mellett. Ugye, hogy nem kell tovább magyaráznom a történetet? Igazából a sztorihoz ez a film sem tesz sokat hozzá, viszont nagyon szépen adja át azt, Stephen Schwartz Oscar-díjas dalaival.
8, Szilaj, a vad völgy paripája (2002)
Főszereplőnk a címbeli Szilaj, egy, az amerikai prérin élő vadló, csordájának vezére, akit kíváncsisága vezet a vesztébe. Elfogják az emberek és egy katonai erődbe hurcolják, ahol az ezredesnek feltett szándéka, hogy betörje őt. Szilaj azonban méltó a nevéhez, és minden próbát töretlenül kiáll, aminek nyomán még számos kalandba keveredik, miután kikerül az erődből, és talán még olyan emberekkel is találkozik, akik méltók arra, hogy a hátára engedje őket. Az animáció minőségét tekintve talán ez a film áll legközelebb a Disney-mesék színvonalához, valamint a benne felhangzó dalok is megérnek egy kalapemelést.
9, Hattyúhercegnő (1994)
Erről egyszer már zengtem egy ódát, de álljon itt is egy kis összefoglaló: a gyönyörű Odette hercegnőt elrabolja Rothbart, a gonosz varázsló, és átkot szór rá, amivel nappalra hattyúalakba kényszeríti. Az átkot csak kétféleképpen lehet megtörni: vagy Rothbart szűnteti meg, abban az esetben, ha Odette beleegyezik, hogy hozzámegy, vagy úgy, hogy Odette igaz szerelme örök hűséget fogad neki. Ám a hercegnőnek szerencséje van, egyrészt azért, mert nem ejtették a feje lágyára, másrészt pedig azért, mert szerelme, Derek herceg, töretlenül kutat utána, és készül a végső harcra. A filmben minden lehetséges Disney-klisé feltűnik, a beszélő állatoktól kezdve a nagy szerelmes duettig, de ez baromi jól áll neki.
10, Anasztázia (1997)
Történelmi indíttatású mese, aminek nem sok köze van a történelemhez: az amnéziás Ánya – aki valójában Anasztázia orosz hercegnő – szövetkezik két szélhámossal, Vladdal és Dimitrivel. A lány el akar jutni Párizsba, miután egyetlen kapcsa a múltjához egy medál, rajta a „találkozunk Párizsban”-felirattal, a két férfinek meg egy lány kell, akit Anasztázia hercegnőként elvihetnek az idős anyacárnéhoz Párizsba, hogy aztán felmarkolják a jutalmat. Csakhogy közben a gonosz Raszputyin – akinek a bűne az a felkelés, amiben Anasztázia családja meghalt – visszatér a pokolból, hogy ígéretéhez híven végezzen az utolsó Romanovval. Amúgy az Anasztázia az a mese, amit legtöbbször látom, hogy a Disney-filmek közé sorolják, amit nem is csodálok: végül is van benne hercegnő, szép dalok, nagy szerelem, némi humor, no, meg szép grafika.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
Az Anasztázia nem Disney? Ma is megtudtam valami újat 🙂
Nem, az Anasztáziáért a 20th Century Fox/Fox Animation Studios a felelős. Viszont az a Don Bluth rendezte, aki még többet is a listából (Egérmese, Őslények országa, Minden kutya a mennybe jut), és ő anno még dolgozott a Disneynek – pl. karakter animátor volt a Robin Hoodnál 🙂