Elértünk végre egy fontos ponthoz a The 100-dal kapcsolatban: végérvényesen és totálisan belezúgtam! A Reapercussions most is sok szálon futott, mégis képes volt kitérni mindenre, elrejtve még egy kis társadalomkritikát, és végre valódi humort is belecsempészve a sorozatba.
Clarke rátalált Anyára, aki a bunkerban élők amolyan vérlecsapoló üzemének hátsó raktárában csücsült egy ketrecben, a többi földlakóval egyetemben. Clarke úgy döntött, hogy megmenti ellenségét, és mialatt próbáltak kijutni a hegy alól, azalatt egy sokkal durvább csapdába keveredtek bele. Bár Clarke mindent megtett, hogy Anya érzelmeire és eszére hasson, a nő mégis képes volt olyan döntést hozni, ami ugyan az első pillanatban hülyeségnek tűnt, ám, ahogy Clarke, úgy én is rádöbbentem, hogy Anya okosan cselekedett – az már más kérdés, hogy ezzel Clarke mennyire járt jól.
Marcus hozza a szokott formáját a táborban, és nyomozást indít a szökött foglyok miatt. Ám nem küld utánuk senkit, pusztán arra kíváncsi, hogy ki segített Bellamynak és Murphynek megszökni. Persze gyorsan rájön, hogy ki felel mindenért, és Marcus egy olyan döntésre szánja el magát, ami komoly ideológiai válságba sújthatja a túlélőket. Ezalatt Finn és Bellamy Murphyt követik, hogy a srác elvezesse őket a földlakók táborához, ugyanis azt remélik, hogy ott vannak Clarke-ék. Egyértelműen Bellamy a kiscsoport vezetője, de Finn akaratlanul is ez ellen dolgozik, és mikor meglát egy ismerős tárgyat, elveszti a fejét, és hiába Bellamy okítása, Finn eljut egy olyan pontra, ahonnan nincsen visszaút.
Igen, így kell poszt apokaliptikus sorozatot csinálni: hányadtatást, rettegést, karakterfejlődést, vagy éppen leépülést belevinni – pontosan ezeket hiányoltam az első évadban, és mintha hallgattak volna rám a készítők, és kiküszöböltek volna minden korábbi hibájukat. Bellamy végre valódi vezetővé vált, megtanulta a korábbi hibákból elkövetett leckéket, és úgy döntött, nem hagyja, hogy másnak is a „rossz úton” kelljen megtapasztalnia ezt. De amíg Bellamy Murphy miatt aggódott, addig pont arra nem figyelt, amire kellett volna, így utólag döbbent rá, hogy az illető már réges-rég átlépett azon a bizonyos lélektani határon. És végre valahára a humor is beköszöntött, méghozzá kedvencemtől, Murphytől, aki két elmés beszólásával csalt mosolyt az arcomra, mindezek mellett pedig komoly témákat feszegetett.
A két kihallgatás párba állítása nagyon ügyes húzás volt az alkotók részéről, hiszen a srácok sokkal impulzívabb, kissé kaotikus jelenete után betették Marcusét, aki higgadtsága révén képes volt tisztán gondolkodni. Mindezek hatására pedig meghozott egy olyan döntést, amivel bár nem értek egyet, de tisztelem azokat, akik így gondolkodnak. Bár Marcus a mostani epizódban kivívta haragomat, mert amit Abbyvel tett az nagyon durva, de úgy tűnik, ezek ketten mindig ilyen macska-egér játékot űznek a másikkal – tökéletes példa arra, hogy lehet valaki az ellenfelem, nem pedig az ellenségem, és tisztelhetem azért, amiben hisz.
Clarke-nak azon döntésével, hogy kiszabadította Anyát, nem értek egyet, mert már hova gondolt, elteszi zsebre, és senkinek sem tűnik fel a bunkerban? De végül a véletlenek összjátéka megoldotta ezt a problémát, csakhogy egy olyan durva sorsot vetített elő a két nőnek, hogy attól kirázott a hideg. Az itteni reaperök pedig kísértetiesen hasonlítanak a Firefly reaverjeire – és ezúttal megbocsátom a nyúlást, mert nem simán lelopták, hanem csupán felhasználták, mint ihletforrás, ezáltal pedig még inkább piedesztálra emelték az eredetit.
Igen, a The 100 első évadának hibáin nehéz túllendülni, de ígérem, ez a második évad fantasztikus, tessék nézni!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!