Ismét egy könyvadaptációval van dolgunk, ám ezúttal (végre) sikerült visszaadni a filmnek a nyomtatott verzió hangulatát, sőt még egy olyan plusz dimenziót is bele tudott helyezni a celluloid szalagba, amire a könyvolvasók képzelete nem lett volna képes.
Bridget Jones (Renée Zellweger) egy nem túl művelt, picit túlsúlyos, alulértékelt és kissé problémás nő, ám szilveszterkor úgy dönt, hogy ő bizony változtat élete alakulásán, és innentől fogva edzőterembe jár, kevesebbet iszik, leszokik a dohányzásról, jobban törődik a munkájával, bepasizik, ja és rendszeresen vezet naplót. Ez a napló lesz a segítsége, hogy legyűrje az előtte álló temérdek akadályt, bosszúságot és csalódást, hogy aztán ő lehessen a meseszép Grace Kelly egy vadító herceggel az oldalán – de szegény Bridgetnek nem szóltak, hogy ma már a hercegek sem azok, mint régen a mesékben.
Bridget viszonyt kezd főnökével, Daniel Cleaverrel (Hugh Grant), aki bár igen sármos férfi, mégis van benne valami furcsa, ezt pedig idővel maga Bridget is észreveszi. De a bajok szeretnek többedmagukkal jönni: édesanyja, Pamela (Gemma Jones) elhagyja az apját, és egy tévéügynökkel kezd munka és egyéb kapcsolatot, ám ez a férfi egy idő után valóban narancs színt ölt magára, és ez elgondolkoztatja Pamelát – illetve ráveszi egy olyan őszinte kitárulkozásra, amit nem minden gyerek akar hallani. Még jó, hogy Bridgetnek ott vannak a barátai: Jude (Shirley Henderson), Shazza (Sally Philips), és Tom (James Callis), illetve egy vélt ellenség, a mindig kimért és helyesen viselkedő Mark Darcy (Colin Firth).
A filmben ügyes és elmés módon oldották meg a naplóbejegyzéseket: a film alatt többször maga Bridget narrál, és ennek köszönhetően sikeresen megtartották a történet egyedi stílusát, illetve egész sokat át is tudtak emelni a könyv szövegéből, amivel még közelebb hozták a két művet. Ugyanakkor kreatív változtatásokat is alkalmaztak, például Bridget testvéréről a filmben egyáltalán nem esik szó, vagy az ünnepségekből fakadó humoros szituációkat is kihúzták – köztük a kedvencemet is, de egye bánat, jó lett a film.
Renée Zellweger tökéletes választásnak bizonyult, mint Bridget, és ezt nem csak azért mondom, mert Zellweger hízókúrára fogta magát, hanem mert annyi átéléssel és humorral hozta a karaktert, hogy nélküle el sem tudnám képzelni a filmet. Zsigerből hozta a picit fura, nagyon kattant és folyton pofákat vágó Ms. Jonest. Ám mi magyarok még inkább szerencsések vagyunk, mert Udvaros Dorottya hangjának és stílusának köszönhetően egy hatalmas pluszt kaptunk.
Természetesen elképzelhetetlen lett volna a film, ha nem a kötet írójának ihletője, Colin Firth játssza el Mark Darcyt, és bevallom nem csak azért emelt a minőségen, mert szó szerint Firth-re írták Darcy szerepét, hanem mert a színész a tőle már megszokott stílusban és hitelességgel hozta a szerepet – amúgy meg tök odáig vagyunk érte mi is, itt a szerkesztőségben.
A Bridget Jones naplója film pont olyan, mint a könyv: bájos és szerethető, képes megnevettetni, és tíz év után is örömmel veszem elő. A filmből pedig egy igazi idézetes gyűjtemény nőtt ki az évek során – hiszen mit is lehetne tenni egy kék levessel, ha nem mindig felemlegetni?
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback