Okés, én alapvetően vevő vagyok bármilyen poénra, legyen az szőkenős, kajás, kövér, robbanós vagy ezek keveréke, de a második része a Town of The Living Deadnek, a Premature Explosion ezeket olyan jól ötvözi, hogy arra már megfelelő kifejezést szótárban is nehéz lenne találni. Jöjjön hát az a rész, ami megtanította nekem, hogy a bombakészítés művészetét a könyvtárban a legjobb megismerni.
Alapvetően ez egy humoros kis sorozat, több, különféle poénforrással. Ezek közül persze a legszembetűnőbb a rendező és a helyiek kapcsolata – a nagyvárosi feltörekvő fenegyerek és a vidéki zombi mészárosok párosítása egy kiaknázási lehetőségekben bővelkedő téma. A másik, ebben a részben bemutatott poén az a „stáb” team egyik tagjának azon ötlete, hogy robbantgassanak mindenfelé – mert az úgy poénos. Itt felmerült bennem az is, hogy ez a tag talán Michael Bay kémje, de utána megnyugodtam, mivel nem ő a robbantás szakértő (bár szeretne az lenni), hanem Chance (igen, ez a neve), aki egyből az első jelentében meggyőz arról, hogy nem egészen százas – olyan, mint Santorini az Atlantisz- az elveszett birodalomból.
De tovább evezve, a rész bővelkedik meglepetésekben, jó beszólásokban, kis társadalmi fricskákban és két hülyében, akik mindent fel akarnak robbantani, miközben az újonc színészpalánta Chase idegeskedése miatt vagy öt percig áll, de közben úgy vibrál, mint akibe 220-at vezettek. Aztán persze beüt egy kicsit nagy baki és mindenki megharagszik a két piromániásra, de végül minden rendbe jön – csak a felvett anyag lett olyan, hogy én sikítottam a röhögéstől.
A színészi játék is azért kitesz magáért. Az, hogy mindenki magát alakítja egy remek húzás, és nem mellesleg hozzák a készülő sorozatban elvárt szerepét – sorozat a sorozatban, ez valami isteni! Meg aztán látunk robbanást, hajlakkal előidézett tűzcsóvát, még mindig kicsit furcsán maszkírozott zombikat, és ez együtt egy olyan kavalkád, amiből csak jó dolog sülhet ki.
Mielőtt a zombik betörnek a lakásba, utolsó szó jogán annyit, hogy ha a többi rész is olyanra sikerül, mint a Premature Explosion, akkor rekeszizomgörcsben fogunk meghalni – már, aki tud angolul. És zárásként még ennyit: sajnos félre lettem informálva, ugyanis Romero papa nem sokat ad ennek a sorozatnak a színvonalához, hogy pontosabb legyek semmit, pedig már kezdtem örülni, hogy újra nyeregben van az öreg. De az mindenképpen egy pozitív dolog, hogy a sorozat egy ilyen nagy név nélkül is így tud remekelni.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Trackback/Pingback