Oldal kiválasztása

Emlékeztek még mikor Abe vámpírokat kaszabolt? (Ha nem, íme.) Én valóban azt hittem, hogy már nincs lejjebb, már ami a történelmi “hamisításokat” illeti – én kis naiv.

abrahamlincolnazombivadasz.1

Abraham Lincoln (Bill Oberst Jr.) már gyermekkorában találkozott azzal a fertelemmel, ami egy harapásra (vagy karmolásra) élőhalottat csinál a jó szándékú és nemes lelkű farmerekből. Így, mikor a gettysburgi csata után hírét veszi egy újabb zombi horda felbukkanásának, tanácsadója tiltakozásának ellenére személyesen indul a nyugodni képtelen holtak mészárlására. De nem elég neki az agyhalottakkal megküzdeni, még konföderációs katonákkal is szembe kell szállnia, valamint felbukkan múltjából egy hölgy is.

Teljesen véletlenül botlottam bele az Abraham Lincoln a zombivadász című förmedvénybe – és léte azonnal megzavarta őrültségre kissé hajlamos elmémet. Az Asylum nevű produkciós cégtől láttam én már egészen emészthető filmet, sőt meg merem kockáztatni, hogy az Omega vagyok igazán élvezetes darab, de amit ebben a szörnyűségben alkottak, az már fényévekkel túl van azon, amire képesnek hittem őket. Ez a film szörnyű, de annyira szörnyű, hogy már kínomban végignéztem minden közösségi oldalt, amihez regisztrálva vagyok. Azt hittem, hogy az elején feltűnő, kissé komor és véres hangulatot fogja követni a történeti vonal, de megint tévedtem.

abrahamlincolnazombivadasz.3

A párbeszédek bődületesen rosszak, emberek így nem beszélnek egymással, nem tudom, hogy író hogyan engedhetett ki ilyen munkát a kezéből – és azt is megértem, hogy fizetést kapott érte – de ez valami olyan szinten súrolja a kommunikáció alsó határát, hogy jobb lett volna, ha inkább némafilmet forgatnak.

Az élőhalottakba is bőven bele lehet kötni, de legalább nem keverték össze a dolgokat és nem fertőzöttek, vagy valami hasonló (tudjátok, hogy Hanama mennyire harap, ha összekeverik őket). A smink kritikán aluli, bár ebben meg Ixi a szakértő, de merem állítani, hogy a nyári Mondoconon különb sminkekkel találkoztam – pedig sokaknak elfolyt a nagy hőségben. A zombis mozgás kimerült abban, hogy robotszerűen és lassan mozogtak, persze értem én, nincs mindenkinek kerete arra, hogy a statisztáit betanítsa a kellő koordinációra, de legalább egy órát szánhattak volna a dologra, hogy ne úgy nézzenek ki, mint Kőagy őrnagy, mikor bolondozik. Az meg már tényleg igazán szőrszálhasogatás a részemről, hogy belekötök a zombik ismételt megölésének módjába: kedves Abe, a fejlevágást nem helyettesíti a torok elmetszése, hiszen akkor az idegrendszer nem sérül, ergo az élőhalott elkap és megesz.

abrahamlincolnazombivadasz.2

A hangulatot úgy próbálták elérni, hogy az egész filmből kihagyták a színeket, és félreértés ne essék, nem fekete-fehér (nem mintha számítana), hanem egyszerűen fakó az egész képi világ. Némely jelenetben, még érthető lenne a dolog, de az egész mozi alatt már zavaró és frusztráló.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez az alkotás mennyire banális, ócska, kritikán aluli, rettenetes, szörnyű – és mivel unalmamban felütöttem a szinonimaszótárt, így tudnék bőven még jelzőket idepakolni, de szerintem értitek a lényeget.

Azért tartogattam egy jó hírt is: mivel én már megnéztem ezt a rettenetet, így nektek már nem kell!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.