Oldal kiválasztása

Hogyan kezdődik egy átlagos con? Nagyjából úgy, hogy mire az ember odaér a sok cuccával, nem nyílik a keze. De természetesen ezzel semmi baj, hiszen a java még csak most jön, de már előre tudjuk, hogy megérte.

10722711_437576696381180_1427335247_o

Délben kapásból az fogadhatta a látogatókat, ahogy Azula, a Tűz Népéből tüzet kunyerál – mintha kicsit paradox lenne, de természetesen a problémát megoldottuk némi fenyegetéssel. A hideg idő ellenére egyébként meglehetősen sok srác rohangált egy szál gatyában, aminek megvolt az az előnye, hogy ezek után nem mertem megszólalni, hogy fázom – hiszen rajtam legalább volt ruha. Persze a jó cosplayest egy kis időjárás nem tántoríthatja el, így jónéhányan a hosszú ruhájukat húzgálták a vizes földön – a kérdés csak az, hogy később ennek mennyire örültek? Nálam az abszolút kedvenc Demóna volt a világító tündérekkel együtt, mert nem csak jól sikerültek a kosztümök, de még hatásosak is voltak. Látványos kiegészítőkből sem volt hiány, ami szintén nagy imádatnak örvend nálam – nagyjából ez arra vezethető vissza, hogy bár órabérbe se cipelném, de odavagyok a látványos fegyverekért.

Az árusok ezúttal másik épületben kaptak helyet, de a felhozatal továbbra is remek volt és a mellettük sétálgató Doktorok egyikétől még nagy ölelést is kaptunk – mert nekik ezt szabad. A Gyűrűk Urás asztalhoz szinte lehetetlenség volt odaférni, lévén mind a fandom, mind a cosplayeseik igen népszerűek, mi azért mégis hősök voltunk és sikerült belesni hozzájuk egy kicsit – és higgyétek el, érdemes volt.

Ami számomra a csúcs volt, hogy az egészen fiatal korosztály is rákapott a conozásra, ami jó, hiszen ők örülnek, hogy eggyel több alkalmuk van beöltözni – én eddig is csodálkoztam, hogy csak elvétve látok közülük látogatót. A lelkes szülők és rokonok pedig a jelek szerint ezer örömmel öltöztették be a csemetét és kísérték el őket a színes sokaságba, és azért megjegyezném, hogy nagyon jó kis jelmezek sikerültek nekik.

Amit pedig talán a legjobban vártak a vendégek, az az esti Haruka koncert volt. Mi ugyan már sajnos nem vártuk meg, hiszen elég rendesen elfáradtunk és nagyon vonzó volt a párna gondolata, de mindenképpen jó, hogy ő is ellátogatott hozzánk és megajándékozta a conosokat az esti bulival – bízunk benne, hogy aztán jól is sikerült.

Némi izomlázzal tértem végül haza Catleennel, de ez mindig megéri, és most sem volt másként. Sok gyönyörű cosplayt láttunk, újabb ismeretségekre tettünk szert – az új legjobb barátom egy lila plüsspolip lett –, és szerintem ennyit nem nevettünk még, mint ezen a hétvégén.

Szerző

Ixi
Alapító és szerkesztő

Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!