Pilotmustra: Stalker

Úgy tűnik a CBS is érzékeli, hogy a Gyilkos elméknek már kissé kopottas a fénye, illetve a rajongóbázisa is lassacskán elszivárog, így a csatorna egy újabb különleges nyomozós sorozatot rendelt be. Bár semmi nagy újdonság nincs a Stalkerben, engem mégis lekötött, valahogy ugyanúgy vagyok vele, mint az összes többi hasonszőrű produktummal: igazi bűnös élvezet lesz a számomra.

Beth Davis (Maggie Q) egy Los Angeles-i különleges nyomozócsoport feje, feladatuk, hogy kiszúrják a leskelődőket és megakadályozzák őket abban, amit tenni készülnek – kicsit fura, igaz? Ennél a bűneseteknél nincs fekete vagy fehér, és gyakran nem az a valódi elkövető, aki a védelmet kéri. De Beth ezt pontosan tudja, hiszen van valami a múltjában, ami minden este arra készteti a nőt, hogy behúzza a függönyöket, ellenőrizze a zárakat, és lefekvés előtt az ajtón beszűrődő fényt fürkéssze.

Jack Larsen (Dylayn McDermott) most költözött Los Angelesbe, és bár az áthelyezési kérelme biztosnak tűnt, azért Beth elég durván meginterjúvolta a férfit, ami alatt Jack úgy érzete, hogy egyáltalán nem biztos a jelenlegi állása. Beth – vizsgáztatni kívánván – Jacket viszi magával egy újabb bűneset helyszínére: egy nő halálra égett a kocsijában, és miközben átkutatják az otthonát, kiderül, hogy valaki  hónapok óta zaklatta az áldozatot. Jack azonban várakozáson felül teljesít, és bár Beth nem vallja be, azért talán mégis megkedveli őt. Ám rövid időn belül egy újabb hasonló eset történik, és ez egyáltalán nem illik bele a kukkoló profiljába.

A Stalker is a jól bevált epizodikus nyomozásokra épít, valószínűleg minden részben lesz egy nagyobb eset, és talán egy-két kisebb is – legalábbis most a pilotban ez történt. De bevallom nekem a mellékszál sokkal jobban tetszett, mint a fő, ráadásul erre egy sokkal emberibb reakciót láthattam a főszereplőtől és ez nagyon bejött. Nem véletlenül említettem a Gyilkos elméket a bevezetőmben, ugyanis itt is egy speciálisabb elkövetői réteg után nyomoznak, illetve szintén az elkövető fejébe kell egy kicsit belelátniuk.

A főszereplők, Beth és Jack is pont olyanok, mint minden hasonló stílusú sorozatban, az elején nem kedvelik egymást, nem egyformák a munkamódszereik, a véleményük, de a céljuk közös, így majd szépen, lassan össze fognak csiszolódni. A múltjukban azonban mindketten követtek el valamit, amire vagy nem büszkék, vagy félnek elmondani másoknak. A csoport többi tagjáról nem tudtunk meg sokat, ők inkább a háttérbeli folyamatokban vesznek részt (értsd min Garcia-k).

Piros pontot érdemelnek az újító kameramozgások, és az, hogy most nem kellet fölösleges percekig bámulni a várost – sem madártávlatból, sem felgyorsítva, sem egyéb időhúzó trükkök okán. A Stalker egy sokszor bevállt receptre épít, amiben az a szörnyű, hogy ez mindig bejön, így én is nézni fogom a sorozatot – na, nem hetente „csak” évadonként.

Szerző

Catleen

Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Korábbi cikkek

• Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
• Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
• Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
• IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!