Az előző szezon váratlan és kegyetlen vége számos nyitva maradt kérdést hagyott maga után, amikre ebből a részből vártunk választ – amiket viszont nem igazán kaptunk, ám újabb kérdéseket dögivel. Figyelem! Eme cikkem a szokottnál valamivel több spoilert tartalmaz, mivel csak így érdemes beszélni az epizódról.
Az előző szezon utolsó jelenetében Kate gyakorlatilag az oltártól rohant el, hogy Castle kocsijához siessen, ami leszaladt az útról, majd kigyulladt. Odaérve viszont Beckett azzal szembesül, hogy az autó üres, és minden jel arra mutat, hogy vőlegényét elrabolták. Azonnal megindul a nyomozás, amibe még az FBI is becsatlakozik, azonban hamar elég megdöbbentő nyomokra bukkannak: úgy tűnik, Castle maga szervezte meg eltűnését. Azonban hiába a zavaró és felkavaró tények, Kate nem adja fel, és tovább nyomoz Rick után – aki két hónap után elő is kerül, miután valószínűleg napokig hánykolódott a tengeren egy csónakban. Kate izgatottan és rémülten, hogy végre válaszokat kaphat, érkezik a kórházba vőlegényéhez, aki viszont semmire sem emlékszik az elmúlt két hónapból – sem arra a több hetes, golyó ütötte sebre az oldalán, se arra a sátorra a tengerparton, amiben a nyomok szerint hetekig meghúzta magát.
Talán ott kezdeném, hogy akik válaszokra számítottak – olyan szintű válaszokra, amiket az előző évad premierjekor kaptunk az ötödik szezon végén feltett kérdésekre –,lehet, hogy kicsit csalódottak lesznek. Ugyanis nincsenek válaszok, csak hatalmas nagy kérdések és rejtélyek, amiket végig ott lóbálnak a készítők az orrunk előtt. Nem hazudtak, mikor pár hónapja azt mondták, hogy Castle eltűnésért se nem Bracken, se nem 3XK a felelős, hanem egy egészen új storyline-t indítanak el vele – mert ez itt tényleg egy kezdet volt, nem pedig egy történet vége.
És micsoda kezdet! Jó, persze mondhatjuk, hogy mindez az epizód kárára ment – főleg miután ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy ebben a sorozatban minden egyes epizódban egy szép kerek történetet kapunk –, viszont hosszú távon hatalmas lehetőségek vannak ebben a sztoriban. Simán el tudom hinni, hogy az egész évadot átívelő sztori az lesz, hogy rájöjjünk, mi is történt Castle-lel ezalatt a két hónap alatt. Ez a nagyobb ív azért kellett is, tekintve hogy az eddigi legnagyobb sztorinkat, Johanna Beckett meggyilkolásának ügyét, lezártuk (látszólag) az előző évadban. És most nem fogok hazudni: engem baromira felcsigáztak!
De most lépjünk egyet hátra, hagyjuk kicsit a jövőt, és koncentráljunk a jelenre, erre az egy epizódra!
Szerkezetileg elég érdekes, ugyanis két, elég jól elhatárolható félre oszlik, amit Castle megtalálása választ szét. Emiatt a ritmus szokatlan, szinte már zavaró, valamint igazi lezárást sem kapunk – nincs bűnös, akit elkaphatnánk –, de szeretném ismételni magam: ez az epizód egy nagyobb sztori felvezetése.
Karakterileg a hangsúly természetesen Kate-en van, akit végig rágnak a kétségek. Lehetséges, hogy Castle így elhagyta volna? Hogy elege lett, meggondolta magát – hogy elhallgatott a zene –, és egyszerűen csak lelépett? Hogy inkább megrendezte az elrablását, semmint hogy a szemébe mondja: vége? Pont az esküvőjük előtt? És a nő hiába próbál hinni, hogy Castle szereti őt, és nem hagyná el – amit amúgy Martha is megerősít –, folyton-folyvást olyan nyomokra bukkan, amik ezt megcáfolják. De ő akkor is hisz és vágyódik – ami ezt gyönyörűen mutatja, és ami szerintem az epizód egyik legpazarabb jelenete, amikor Espo kávét hoz neki. Először csak a férfi kezét látjuk, mint ahogy Kate is, aki a kávéból rögtön Castle-re asszociál, és felragyog az arca. Egy pár másodperces kis jelenetecske ez mindössze, mint karakterileg, mind színészi játékilag olyan gyönyörű, amire alig vannak szavak.
A többi karakter emiatt kicsit háttérbe szorult, de azért még az ő esetükben is egész szépen sikerült a karakterizáció. Espo és Ryan vívódása szintén nagyon jó lett – ahogy Espo kétkedik, és kezd hinni benne, hogy Castle tényleg átejtette őket, míg Ryan végig hisz benne, mindezek ellenére is, hogy Castle-t akarata ellen vitték el. Alexis és Martha reakciója kicsit el lett nagyolva – az ő részükről kicsit több drámát, kicsit több kétségbeesést vártam volna el. Esetleg az se lett volna utolsó ötlet, ha a két szekció határán lévő montázsos jelenetsor, amiben bemutatták Kate nyomozását, kicsit hosszabb lett volna, és Rick családját is bele vették volna – sőt, továbbmegyek: lehet, hogy jobb lett volna, ha, mint tavaly, most is egy duplarésszel kezdtek volna, ahol az első elején került volna elő Castle. Durva cliffhanger, tudom, de így kicsit nagyobb tér jutott volna a többi karakter reakciójának.
Akire azonban haragudtam, az Gates. Túl nyugodt volt, túl… semmilyen. Mintha nem is érintette volna meg, hogy Castle eltűnt, pedig biztos vagyok benne, hogy az elmúlt három évad alatt már megkedvelte őt a maga módján, ráadásul mikor még az ötödik szezonban elrabolták Alexist, már akkor jóval több szimpátiát mutatott, mint most. Mindezért mondjuk nem a karakter, hanem az epizód rendezőjét hibáztatom.
Szóval… Kérdéseket kaptunk, válaszokat azonban nem. Lóbálják az orrunk előtt a nagy rejtélyeket, ami, persze, idegesítő, viszont hihetetlenül jó lépés az írók részéről, és egy igencsak izgalmas évad ígéretével kecsegtet. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én már most alig várom a folytatást.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
Trackback/Pingback