Gyerekkoromban három meghatározó sci-fi élményem volt, ami elindította a műfaj iránti rajongásomat, az első az E.T., amitől rettegtem, a második a Csillagok háborúja, amit imádtam, a harmadik pedig A mélység titka, ami viszont olyan szinten elgondolkodtatott, amit sokszor a mai mozik sem képesek nálam elérni.
A USS Montana nevű tengeralattjáró legénysége egy ismeretlen és igen gyorsan haladó tárgyat vesz észre a vízben, azonban a jármű súlyos balesetet szenved. A megsegítésükre felkérik a nem messze dolgozó tengeralatti kísérleti olajfúrókat, hogy segítsenek a bajbajutott tengeralattjárón, illetve a katonasággal együttműködve helyezzék biztonságba az ott tárolt atomtölteteket. Az idő szorít, hiszen nem elég, hogy egy igen durva vihar nehezíti az összeköttetést a felszíniekkel, még az oroszok is közelednek, hogy rátegyék kezüket a zsákmányra.
A tengeralatti személyzet, Bud (Ed Harris) vezetésével csak a megígért magasabb fizetés ellenében vállalja el a feladatot, na meg persze azzal a kikötéssel, hogy nem a katonai vezető, Coffey (Michael Biehn) lesz a főnök, hanem ő. A vízfelszín alatti létesítményre érkezik még Dr. Lindsay Brigman (Mary Elizabeth Mastrantonio), az építmény tervezője, de a vállalat fejesei kigolyózták, illetve Bud felesége is, akitől viszont el akar válni. A sérült tengeralattjáró felkutatása közben azonban olyan dologra bukkannak, amit nem tudnak nevén nevezni, és míg egyesek megrettenek tőle vagy összeesküvés elméleteket szőnek, addig akad egy valaki, aki az őszinte kíváncsisággal figyeli az ismeretlent.
A film, úgy ahogy van tökéletes: adott egy nagyszabású konfliktus, érdekes és egyedi szereplők, szerethető poénok, és egy olyan ív, amivel magát az ismeretlen fedezhetjük fel, finoman, lépésről lépésre. Az idegenek valóban idegenek, de pont ez a jó a filmben, hogy annyira mások hozzánk képest, mégis a kíváncsiság, ami ott lakozik minden érző lényben hasonlóvá teszi őket velünk. És ez az, amit sok sci-fiből hiányolok, a felfedezés szenvedélye, hiszen az ufók nem csak nekünk furcsák, mi is szokatlanok vagyunk nekik.
Természetesen itt is az őrült flepnis karakter a kedvencem: Hippy (Todd Graff) a fura zseni, mindenben összeesküvést lát, és egy patkányt hordoz folyton a vállán – annyira szürreális a pasi, hogy rögtön megkedveltem. Lindsey-ben pedig imádtam, hogy végre használja az eszét, képes szétszerelni és összerakni bármit, mégis nő a javából. Keresve sem találtak volna erre a szerepre jobb színészt, mint Mastrantonio.
Amit különösen kedvelek, hogy nincsen benne igazi gonosz, inkább csak a körülmények áldozata és az önnön rögeszméjének rabja. És az is érhető, hogy egy olyan katona, mint Coffey miért dönt úgy ahogy, illetve a vele együtt érkezők reakciója is természetes. Bud kétkedése, Lindsey szenvedélye és a többiek zavara mind-mind olyan emberi reakciók, amik valódiak és hitelesek az adott helyzetben.
A zene is külön megérdemel egy bekezdést, hiszen Alan Silvestri olyan lenyűgöző munkát végzett, hogy nehézkesen öntöm szavakba. A feszültségkeltésben természetesen a film sehol sem lenne az ő zenei munkássága nélkül, de ami akkor hallatszik, mikor az idegenek felbukkannak, az valóban nem evilági.
James Cameron munkásságát pályája elején jobban szerettem (Terminator, Aliens), ugyan ezekben is megmutatkozik az általa igen kedvelt grandiózus vonal, de emellett még figyelt a történetre és a szereplők kiválasztására is. Nem titok, hogy az Avatart, mint történetet nem tartom nagyra (igazából vacak az egész), bár azt elismerem, hogy képileg nagyon ott van. A mélység titkában azonban minden tökéletesen egybeolvad, és együtt kiad egy olyan filmet, amiről méltán beszélnek már húsz éve.
A filmben látott technológia 1989-ben szinte elérhetetlennek tűnhetett, de ma már a merülő egység létezik, sőt maga a rendező használta azt a Titanichoz tett utazása során, illetve pár hete olvastam egy cikket, amiben a folyékony oxigént, mint igen jól működő projectet mutat be. Szóval igen, a sci-fi a tudomány előfutára, és A mélység titka erre egy remek bizonyíték.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!