Aki még csak találkozott a Xam’d: lost memorieszel, azt gondolhatná, hogy ez egy ízig-vérig Miyazaki mű, stílusát és grafikáját tekintve. Akik ebben hittek, annak csalódást kell okoznom, a szerző Masahiro Kawanabe néven fut, és él is – de szerencsére művében nem találtam kivetnivalót.
Egy alternatív világban az emberiség kétfelé szakadt, az egyik oldalon az Északi Kormány, a másikon a Déli. Az emberek föld minden lehetséges pontján ütik-verik egymást a válogatott fegyverarzenáljukkal, egy hely kivételével: ez a Sentan sziget, a föld egyetlen semleges pontja, és innen származik főhősünk, Akiyuki is. Egy „terrorista” akció következtében akaratlanul is egy Xam’d-á (vagy másnéven Hirukóvá) válik – egyfajta mutánssá. A korai haláltól csak a titokzatos Nakiami menti meg, aki jó ismerője ezeknek a lényeknek. Akiyukit halottnak hiszik barátai és szülei, a háború eléri ezt a szigetet is és senki sem az, akinek látszik.
Egy szót mondok erre a sorozatra: Imádom! Imádom minden kis mozdulatát, párbeszédét, humorát – mondjuk, bár azért néha Akiyuki betesz ennek az idillnek, de üsse kavics. A történet mellett – ami rengeteg szálon fut egyszerre – a sok mellékzönge miatt sem lesz kusza, hanem közös erővel segítik elő a kissé keserű szájízű véget. Igen, a Xam’dnak is „kevés elvész, sok megmenekül” alapú vége van, de ez talán így is van jól. Nem lehet minden Happy End.
Kis kitérés a szereplőkre: számomra a legérdekesebbek Nakiami és a kis csapat spirituális vezetője, Tenshin-sama. Mindketten szűkszavúak, jóval többet tudnak annál, mint amit elmondanak, mégis csak úgy sugárzik belőlük az emberség, és az emberszeretet. Azt meg külön bírtam Tenshinnél, hogy Akiyukit egy alkalommal rendesen kioktatja: ugye a fiú most már nem teljesen ember, van benne egy másik lény, önálló akarattal, akit rezidens hősünk egy darabig nem hall meg, és a megértéseben is Tenshin-sama segít neki (Nakiami mellett persze).
„A madarak azért repülnek, hogy felfedezzék az ég rejtekeit. A halak a vizek rejtelmeit kutatják. Ezek után nem feltételezed, hogy a Xam’d is sóvárog valami után?”
Egy remek anime , kissé Miyazakis stílusban, és a legtöbb kortársától eltérően csak úgy süt belőle az, hogy ő több akar lenni, mint az átlag animék. A Xam’d:Lost memories egy kiváló alkotás, ami remélhetőleg nem fog eltűnni a süllyesztőben.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Én pár éve láttam, de én is imádtam, és egyet tudok érteni, egy-két hasonló anime mellől bőven kiemelkedik. Egy folytatást vagy egy OVA-t még akár meg is néznék belőle, csak ugye most egyfelől más a mainstream, másfelől viszont rengeteg dolog van még a Xamd-ban. 😀