Olyan rég írtam a Fűrészről, hogy kezdtem attól félni, hogy hiányérzetetek támad, így aztán gyorsan billentyűzetet ragadtam – ne maradjatok Jigsaw tündérmeséi nélkül. Bár, most, hogy ezt így leírtam, lehet, hogy csak nekem hiányzott.
Nekem ez a film egy részről nagyon kedves, más részről pedig nagyon nem az. Jigsaw (Tobin Bell) ezúttal elrabol egy csapat fiatalt, és egy üres házba zárja őket. A feladat egyszerű: ha megküzdesz magaddal – és a többiekkel – akkor talán túléled. Vagy talán nem. Persze nem könnyűek a feladványok, és nem elég rájönni a megoldásra, megtenni is nehéz, így a problémák már a dolgok legelején jelentkeznek: hogy ki kellene jutni a szobából, ahová bezárták őket. Elhagyatott ház, ráadásul Jigsaw „társasjátékával”, hmm. Azt hiszem, ez az én gyönyörű rémálmom. Itt most akkor lelkesen jelentkeznék, hogy megyek én is.
Amellett, hogy izgulhatunk a „játékosokért”, természetesen a rendőrség sem pihen, akik már igen régóta vadásznak Jigsawra. Úgy tűnik, elérkezett az ő idejük, ugyanis sikerül elkapniuk – miközben egy kicsit megismerkedünk az öreg múltjával is, ami igen sok meglepetést tartogat –, de azzal nem számoltak, hogy a gyilkosnak a játéka a legfontosabb. Az egyenruha ugyanis nem véd meg a feladványoktól és azok teljesítésétől sem, így Matthews nyomozó (Donnie Wahlberg) csúnyán belekerül ebbe a game-be. A kis naiv! És itt fut össze a két történetszál szépen.
No, és mi is nekem a bajom ezzel a filmmel? Talán, aki olvasta az előzőcikkemet, az tudja, hogy én a legjobban Jigsaw zseniális szerkentyűit szeretem. Na, már most ebben a filmben ez igencsak hiánycikk, habár bőven okoz fájdalmat és halált így is. Ettől függetlenül most az a sok menő cucc hiánycikk volt és ez nekem bizony levesz a csillagokból. Viszont azt nagyon csípem, ahogy előpakolja a sztorit és egyre jobban belemélyedhet a néző. Plusz, itt igen lényeges az, hogy az ilyesmit gyakran elszúrják a filmekben, ami szerencsére a Fűrész 2 esetében nem történt meg – nagyon szépen összepakolták.
Amúgy a legtöbb ismerősömnek pont a sztorival van baja, hogy sok darabkából – pontosabban filmből – áll össze és lassan jegyzetelniük kell, ha mindent követni akarnak. Szerintem azért ez a jegyzetelés-dolog túlzás, de azért az tény, hogy nem mindenki szeret tűnődni azon, amit néz. Nekem viszont ez az egyik kedvenc elfoglaltságom, így nem zavar – és itt szokták azt mondani, hogy túl sok a szabadidőm, pedig nem. Ettől függetlenül persze a filmsorozat igen sok rajongót tudhat a magáénak, és ha az ember jó helyen keresgél, nem kevés fanfiction is termelődött belőle. Ez talán nem véletlen, és ezt most nagyon szúrósan azoknak mondom, akik mindenáron rám akarják erőltetni, hogy márpedig a Fűrész az nem jó.
Azt mondom, csak akkor vágjatok bele, ha hajlandóak vagytok összerakni a dolgokat és kibogoztok mindent, különben nincs értelme a folytatásokat megnézni – akkor maradjon az első rész, vagy keressetek valami mást.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
