A kezdetek óta rajongója vagyok a Tomb Raider szériának: játszottam már az összes kiadott példánnyal, minden platformon, és még a filmeket is a moziban láttam – bár ez utóbbira kevésbé vagyok büszke. Úgyhogy amikor meghallottam, hogy felélesztik a játékot, nos, akkor madarat lehetett volna fogatni velem! A 2013-as kiadás a szívem (egyik) csücske lehetett volna, ha az a volna ott nem volna.
Lara Croft miután kézhez vette friss egyetemi régészeti diplomáját, egy csapat kutatóval és további régészekkel együtt elindult, hogy a japán partok közelében található rejtélyes Jamatai sziget titkát felkutassa, és megmagyarázza. Lara hosszú idő óta tanulmányozta Jamatait, így tisztában van vele, hogy a sziget évszázadok óta vonzza a tudósokat illetve a katonai alakulatokat is. Amivel azonban nem számolt, az a part közelében fellépő heves vihar, ami kettétörve a hajót majdnem megöli a teljes legénységet. De sikeres módon mindenki túléli, csak egyesek leszakadnak, így Larának és társainak kutató expedíciót kell indítani a többiek után.
Jamatai sziget szívesen fogadja a látogatókat, csak éppen nem hajlandó őket elengedni, így válik egy brutális csapdává, amibe Lara Croft és csapata egyenesen belesétál. De nem ők a sziget egyetlen foglyai, hanem Mathias is, aki egy vallást épített fel maga köré, a férfi pedig egy igen egyszerű elvet vall: ha nem vagy velem, akkor ellenem vagy. A tapasztalatlan Larának minden fifikáját be kell vetnie, ha ki akarja önmagát és bajtársait szabadítani a szigetről. Ehhez előbb fel kell fednie a sziget titkát, meg kell mentenie legjobb barátnőjét, és le kell győznie Mathiast. Vajon a fiatal Lara Croft elég erős hozzá, hogy véghezvigye azt, amibe több száz év alatt többen is belebuktak?
A cselekmény egy összetett, olykor több szálon futó történet, ami egy igen okosan megtervezett rejtély köré van felépítve. A sziget – igen, nekem is feltűnt, hogy egy kicsit a Lostra hajaz, de tényleg csak egy picit –, Jamatai, gyakorlatilag egy önálló entitás, ami a saját feje után megy, azonban ennek köszönhetően van célja és vágya is, amit Lara ügyesen ki is használ.
A játékmenet egész flottul megy, Larát tényleg könnyű irányítani, bár az általam imádott segítség, hogy megáll egy kiszögelés peremén megszűnt, így többször sikerült lezuhannunk. Azonban a szokásos látványos és totál fölösleges mozdulatokat egy az egyben kiirtották, így most nem kézen állva ugrik fel egy fél méterrel magasabban lévő területre – ezért pedig örök hálám. Amivel nem vagyok kibékülve az a mostani játékok egyik legnagyobb hibája, hogy a fejlesztők azt tekintik kihívásnak, hogy egy adott pillanatban a képernyő valamely sarkában felbukkanó gombot kell nyomogatnunk, és bár ezt valóban nem könnyű megcsinálni, azért az agyam sokkal több intellektuális kihíváshoz van szokva, ha felbukkan Lara Croft neve.
Igen, ez a fő problémám a játékkal, hogy az általam eddig igen kedvelt, körmönfont és néha pofátlanul egyszerű rejtélyek mintha felszívódtak volna ebben a 2013-as példányban. Persze itt is akadt a bónusz területeken, de csak elvétve egy-kettő, ennél sokkal többhöz szoktatott hozzá engem a játék első és második kiadása
Azt el kell ismernem, hogy Lara Croft mítoszát kellő figyelemmel és kreativitással teremtették újjá. Természetesen itt is egy gazdag család sarja, ám szülei rejtélyes halála után lemondva vagyonáról, Lara a saját erejéből és kitartásából vált régésszé. A történet elején kedvenc sírrablóm egy kissé félszeg, ám igen okos és talpraesett fiatal hölgy, aki a nem várt csapásokat és akadályokat egyre jobban teljesíti, hogy aztán a történet végére az a Lara Croft váljon belőle, aki képes lesz megküzdeni bármilyen emberrel, dinoszaurusszal vagy természetfeletti lénnyel.
A grafika egyszerűen lenyűgöző, Lara haja, a természet, vagy az épületek fantasztikusak, ott rozsdásodik vagy koszolódik minden, ahol kell, és a távolban lévő tereptárgyak is valódi hatást keltenek. Lara végre egy valódi alkatú nő, nem egy F kosaras, darázsderekú has pólós csitri – amilyennek az utóbbi években ábrázolták –, hanem egy sportos testalkatú lány, aki a kemény megpróbáltatások közepette érik a legendás régésszé. A ruhája is ennek megfelelő, egy világos top (bár a játék végére kissé koszos lesz) és egy katonai nadrág, a hozzá illő bakanccsal – és lássuk be, nincs az az idióta a világon, aki has pólóban menne régészkedni!
A játékmenetben is kellő változtatásokat eszközölt a fejlesztő csapat: Larának az elején semmilyen eszköze vagy fegyvere sincsen, ám ahogy halad a történet, úgy mi is egyre több fegyverhez vagy eszközhöz jutunk hozzá, amiket még tuningolni is lehet, ehhez pedig a tapasztalati pontjainkat kell növelni, sőt Lara képességeit is lehet növelni. De senki se ijedjen meg, ez az apró változtatás egyáltalán nem veszi el a játékélményt, sőt, egy teljesen új, egyedi ízt kölcsönöz neki – én például azonnal rámentem a jobb vadászati skillre, és annyit tuningoltam az íjamat, amennyit csak lehetett.
A történet végét azonban túlságosan elnyújtották a készítők, illetve a mellékszereplők reakciói is egy az egyben kiszámíthatóak voltak. Érdekes élmény volt ez az újfajta Tomb Raider, de egyáltalán nem nyűgözött le, viszont pislákol egy fény az alagút végén, amivel talán képesek lesznek újjá teremteni Lara Croft mítoszát.
2014 decemberében érkezik a mostani fejlesztőcsapat legújabb Tomb Raider-víziója, a Lara Croft and the Temple of Osiris (Xbox One-ra, PS4-re és PC-re), amiben reményeim szerint már sokkal több intellektuális és logikai kihívás is lesz, nem pedig csak időzített gombnyomkodás.
Szerző

-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback