A zombis sorozatok mostanság nagyon felkapottak lettek, de azért nem mindegyik képvisel tartósan pozitív irányt. Elsőre a Z Nation sem volt túlontúl biztató jelenség, de még van ideje, hogy bepótolja a magam féle zombi mániások hiányérzetét – szóval John Hyamsnek rendesen fel kell kötnie a gatyáját.
Történetünk, bár sablonokból építkezik, a maga módján rendkívül pofás, és – ugyan volt bennem egy kis The Last of Us utóérzet – rendkívül elüt a játék témájától, már csak abban is, hogy itt tényleg zombik vannak. Szóval, a vírus kiszabadult (mint mindig), és a világ, ami itt megint csak Amerikát jelenti, szép gyorsan bezombul. Egy maroknyi túlélő elindul, hogy egy immunis (mert olyan is mindig van) társukat elvigyék New Yorkból Kaliforniába, mert ott van a labor (ha még ott van), ami segítségével kinyerhető a vakcina. Két kezem is kevés lenne, hogy megszámoljam a sablonokat csak ebben a pár mondatban, és még koránt sincs vége.
„Minek nevezzelek?”- Ez jutott először eszembe a Puppies and Kittens cím láttán, de a mészárolós jelenetek egyből megnyugtattak, hogy jó sorozatot nézek. Hammond hadnagy (Harold Perrinaeu), akit az immunis túlélő utáni kutatással bíztak meg eléggé szimpatikusra sikeredett, még úgy is, hogy csak az első résznél vagyunk. Csapata többi tagja meg mind kapott egy szokásos sablonbeosztást, szokásos, hozzáillő kezdeti sablonjellemmel, de mint azt mondtam, lesz még idejük a bizonyításra. Viszont az elvileg főhős Murphy (Keith Allan) nem tűnik olyan megnyerő személyiségnek, és remélem, hogy a Doc (Russel Hodkinson) sem lesz olyan elmebajos, mint Dr. Logan a Holtak Napjából (1985).
Hát, amit tudtam, bemutattam, de most jöjjön az a rész, amitől a szőr is felállt a hátamon: a jelmezek és a smink? Én nem tudom, hogy honnan szedték össze a sminkstábot, de eléggé kritikába nem foglalható a zombik színvonala. Jó, ezek nem Romero-féle zombik, hanem „modern” zombik, de hiába az újabb típusú smink és stílus – kicsit sem keltették bennem azt a hatást, hogy ezek tényleg élőhalottak lennének, legfeljebb bevert fejű, részeg csövesek.
Kedves olvasóink, legújabb sorozatunk premier részéről olvashattak, én Hanama voltam, köszönöm figyelmüket. Mentem csőre tölteni a shotgunomat.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Trackback/Pingback