A démonok felemelkedését elindító második évad után jöjjön a rendkívül eseménydús, és meglehetősen sokrétű harmadik. Külön ki szeretném emelni az imént említett jelzőt, hiszen számomra pont ez tette különlegessé és élvezhetővé ezt a szezont. Persze, egy elfogult rajongó mindent és mindenkit szeret, ha a kedvenc sorozatáról van szó, de mondjuk úgy, hogy történet és karakterizáció szempontjából lesz még jobb évad is.
A történetszál ott folytatódik, hogy megnyilt a Pokol kapuja, és jó pár, különféle szemszínű, lélektelen szörnyeteg elszabadult, akiknek a tartózkodási helye egyelőre ismeretlen. A Winchester tesók, tehát, egy szempillantás alatt gyakorlatilag egy apokalipszis-közeli helyzetben találják magukat, amire a lehető legrövidebb időn belül fel kell készülniük. A bemutatkozó szezonból már ismert Bobby Singer (Jim Beaver) szerencsére a fiúk segítségére lesz, és innentől fogva nem csak a történethez tesz hozzá, hanem a fiúknak sokszor lelki és „anyagi” támaszt nyújt, – itt nem pénzre kell gondolni, hanem például ellátja őket fegyverekkel, sőt, egy időre még menedéket is biztosít nekik – valamint tanítja is őket.
Ebben az évadban feltűnik egy furcsa démon, Ruby (Katie Cassidy), akit igazándiból nem tudok hova tenni. Ruby, aki hajdanán maga is ember volt, úgy prezentálja magát a srácoknak, hogy ő nem akar rosszat nekik, és sokszor valóban segítségükre van, például ad egy speciális démonölő kést, elmond egy-két hasznos infót a többi démon tartózkodási helyéről, valamint még azt is megengedi Bobbynak, hogy rajta tesztelje a Colt másolatát, de… Nem akarom lelőni a poént, főleg hogy a következő szezonban csattan, inkább csak annyit mondok, hogy nekem kezdettől fogva voltak kételyeim vele szemben.
Ebben az évadban még a démonokat figyelmen kívül hagyva sem találkozunk túl sok új természetfeletti lénnyel, viszont van jó pár olyan rész, ami egyszerre abszurd, vicces és morbid, így kicsit elterelődik a figyelmünk a démonokkal való harcok nehézségeiről. Kapunk például, a sorozat történetében először és eddig úgy tűnik, utoljára, egy karácsonyi különkiadást, melyben télapóruhás pogány istenek terrorizálják a jónépet, de visszatérnek az első szezonban debütáló ügyetlen Szellemharcosok (Ghostfacers) is. Van még egy ismerős arc, ez pedig egy trükkös (Richard Speight Jr.), aki konkrétan egy időhurokba zárja Samet (Jared Padalecki) és Deant (Jensen Ackles), akik így több száz keddet élnek meg. Mert miért ne.
Sajnos ez az évad sem zárul happy enddel, sőt, talán ennek van a legszívszorítóbb befejezése, de hát az Odaát, néha egy-egy résztől eltekintve, sosem a pozitív irányba mutató cselekményekről volt híres. A következő részek viszont tartogatnak bőven meglepetéseket, és a történet is egyre sokrétűbbé válik, bonyolódik – hogy mitől, az kiderül a következő cikkemből.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback