Egy kis kihagyás után jöjjön a sorozat második évada. Ez a szezon pontosan ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt: egy mondhatni nem túl rózsás jelenettel és háttértörténettel. Mint azt az első évad értékelőjében elmondtam, Sam (Jared Padalecki) és Dean (Jensen Ackles) elsősorban az apjukat, Johnt (Jeffrey Dean Morgan) akarja megkeresni, és már az Államok jelentős területét be is járták érte, útközben rettenetesebbnél-rettenetesebb lényekkel harcolva. Az előző szezon utolsó epizódjában végül meg is találták Johnt, és hárman folytatták az utat, azonban autóbalesetet szenvednek, melyet Azazel, az anyjuk (Samantha Smith) haláláért felelős démon csatlósai idéztek elő.
Azazel (Fredric Lehne), a sárga szemű démon ebben az évadban kap jelentősebb szerepet. Célja, hogy megnyissa a Pokol kapuit, és Lilith segítségével kiszabadítsa Lucifert. Terve megvalósításához pedig, melyet már 1972-ben előkészített, egy „kiválasztott embergyerekre” is szüksége van, aki vezetni fogja a seregét. A kiválasztott gyerekeket hat hónapos korukban kereste fel, és megitatott velük egy-egy cseppet a véréből, így azok különleges képességeket kaptak, mint például emberfeletti erő, démonokkal való kommunikáció, tudatirányítás, vagy éppen telekinézis. Mint azt Azazeltől megtudhatjuk, Sam is a kiválasztottak közé tartozik, ezért vannak időnként látomásai. A végén viszont csak egy maradhat a különleges gyerekek közül, úgyhogy meg kell mérkőzniük egymással egy Isten háta mögötti helyen.
Többet a cselekményből nem szeretnék elárulni, amit viszont feltétlenül el kell árulnom a jövőre nézve, az az, hogy Azazelnek a végén sikerült megnyitnia a Pokol kapuját, így számos fajtársa ki tudott szabadulni, és a következő évadot nagyrészt a démonokkal való küzdelem jellemzi. Viszont térjünk át inkább a két testvér közötti kapcsolatra. Dean kiskorukban mindig védelmezte Samet, hiszen ő volt a fiatalabb, a védtelenebb, és mivel apjuk sokszor vadászott, sokat voltak egyedül, és egymásra kellett támaszkodniuk. Ez a védelmező magatartás ebben a szezonban is megmutatkozik: amikor Sam, a benne rejlő démonvér miatt kiszámíthatatlanul viselkedik, Dean akkor is végig, hezitálás nélkül nyújt neki fizikai és lelki támaszt. Amit pedig a finálé második felében tesz a „kis Sammyért”, nos, az garantáltan könnybe lábasztja a legtöbb néző szemét.
Ami a szörnyeket illeti, hiába van a legfőbb hangsúly a démonokon, a fiúk folyamatosan úton vannak, így mindig sikerül belebotlaniuk valami természetfelettibe. Van, Sam Winchester legnagyobb „örömére”, gonosz bohóc, zombi, pokolkutya, alakváltó, félisten, vérfarkas és dzsinn, de visszatérnek az ártó szellemek és a boszorkányok is. Fontos még megemlíteni egy tárgy, egészen pontosan Samuel Colt első pisztolyának jelentőségét, ugyanis ez az egyetlen fegyver, amivel olyan erősebb démonokat, mint például Azazel, könnyedén meg lehet ölni. A fiúk után majdnem hogy a Coltnak van a legkalandosabb útja a sorozat folyamán: hol egy démon kezébe kerül, hol ellopják, de néha azért Deanék is megkaparintják.
A második szezonra már sokkal inkább jellemző az, ami az összes több évad karakterisztikája is lesz: míg korábban minden egyes epizódban egy-egy szörny, és az azt övező mitológia és egyéb feljegyzések álltak a középpontban, a kerettörténet pedig kisebb jelentőséget kapott, addig innentől kezdve megfordul a fontossági sorrend. Ez annyit jelent a történetvezetés szempontjából, hogy részről-részre kapunk újabb információkat, melyek a fő cselekményszál kibontakozását segítik. Az én feladatomra pedig úgy hat ez a változás, hogy mivel jobban egymásra épülnek az epizódok, ezért nehezebb spoilermentes beszámolókat írnom, de elfogadom a kihívást!
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback