Heten, mint a gonoszok, de vajon beválik-e most is a jó magyar mondás? A For Services Rendered most egy kicsit összekavart, fellázított, utána újra megnyugtatott, hogy még mindig a megszokott a szériát nézem – végül mégis egy gyengéd pofán csapásként éltem meg ezt a részt – el is magyarázom, hogy miért.
Eddig nekem is bökte a csőrömet az a dolog, hogy hogy lehet az, hogy a legtöbb vámpír értelmi szintje nem több egy marék halott molylepkéénél, de Eichorst és a Mester miért olyan rém ravaszak?, Valamennyire logikusgondolat, de az nem álja meg teljesen a helyét, ugyanis drága Abraham benyögte, hogy csak akkor tudják legyőzni a kórt, ha megölik a forrását – a Mestert. Ez volt az a jelenet, amitől először a padlóra estem – oké, én azt megértem, hogy nem derülhet ki minden egy rész alatt, de hogy nekem ilyet a The Strain évadának túl a felén benyögjenek, az több mint vérlázító. Továbbá, nem akarom, hogy megöljék a Mestert, mert ahhoz túl jól megírt karakter. A másik meg, hogy egy óriás, és simán lecsavarja bárki fejét – bár úgyis ki kell múlnia a „jó” ügy érdekében.
Továbbevezve a történetben egy újabb fashbacket kaptunk, ahol a fiatal Abraham többet tud meg a vámpíros kísérletekről az őr Eichorstnak hála, aki csak úgy random leáll vele beszélgetni, kaját ad neki, stb. Hát, ha egy animében lennénk, ezt már egy jobb yaoi történet kezdetének tartanám, de hál’ Istennek, erről itt most szó nincs – nem rossz jelenet, de látszik, hogy csak az időt húzták vele.
A másik történetszál pedig behoz egy új szereplőt, Neevát (Kim Roberts), aki két lábbal toppan be a Luss család életébe, felnyalábolja a család gyerekét és meglép. A férj meg csak pislog, amikor hazaérve meglátja, hogy nejéből vámpír lett és kicsinálta a fél szomszédságot. Erre a jelenetsorra is csak azt tudom mondani, hogy jó, de a nagy egész lényegében fölösleges. Kivéve persze Neeva célját, de azt még egyenlőre fedje jótékony homály.
Mindent összegezve a For Services Rendered egy erős közepes rész a többivel összehasonlítva. Jót akar, és amit tud, ki is játszik a rész, de már egy picit hülyének is tekinti a nézőt, mindent kórosan meg akar magyarázni, és azért nyugodtan ki is lehetett volna hagyni egy-két jelenetet. Az is kár, hogy előre érzem a Mester sorsát, holott a megalomán attitűdjét remekül ellensúlyozza „gazdateste” kedves és melegszívű jelleme – így nem csoda, ha Vasily mellett ő a másik kedvencként.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
