Ez egy furcsa film, mert maga a történet és a kivitelezés inkább közepes, és semmi újat nem képes mutatni, mégis a háttérvilág, amit megteremtett, olyan fantasztikus és annyi benne a kiaknázatlan lehetőség, hogy azért mégis érdemes megnézni ezt az alkotást.
Minden évben tizenkét órára kikapcsolják a segélyszolgálatokat, és ezalatt bármit tehet az ember, azt büntetés nélkül megúszhatja, még akkor is, ha gyilkol. Vagyis pont az öldöklés a lényege ennek a szabálynak, hiszen így a társadalmilag kevésbé hasznos egyéneket a többiek következmény nélkül megölhetik, aztán levehetik álarcukat és visszatérhetnek szürke hétköznapjaikhoz – vagy pont fordítva?
James Sandin (Ethan Hawke) sikeres biztonságtechnikai szakember, aki az év 364 napján azért dolgozik, hogy azon a bizonyos napon, vagyis az aratás napján a vevői biztonságban érezhessék magukat. De nem csak jó üzletember, hanem mintaférj és mintaapa is, akinek családja úgy, ahogy van tökéletes. Azonban közeleg a kijelölt nap, és mikor leszáll az este, lehet ugyan vészhívást kezdeményezni, de azt bizony senki nem fogadja. James, Mary (Lena Headey) és két gyermekük, Zoey (Adelaide Kane) és Charlie (Max Burkholder) nem is sejtik, hogy ezúttal ők maguk lesznek a célpontok, és bár a házuk egy erődítmény, azért megvan a maga gyenge pontja.
Mint mondtam, ez egy furcsa film. Az alap sztori annyira magával ragadó, hogy a film vége után is órákig a történet járt a fejemben, folyamatosan azt pörgettem, hogy vajon mi vezethetne el egy ilyen társadalomig, vagy éppen én hogyan reagálnék az adott eseményekre? A legdurvább képsorok mikor bemutatják magát az aratást a film utolsó jeleneteiben – a kendőzetlen brutalitás és az elismerő nyilatkozatok egy ilyen valós mészárlás után, vagy a dicséret azon polgároknak, akik embereket öltek puszta szórakozásból. Micsoda társadalom lenne képes ezt ilyen módon kezelni? A filmben ügyes motívum, hogy vannak, akik ellenzik az aratást, ezzel valamilyen szinten újra kettészakítva az addig egységesként bemutatott amerikai polgárságot.
De ami a Sandinékkal történik, az egyszerűen érdektelen, az egész família annyira valószínűtlen és giccses, hogy gyomorrontást kapok tőlük. James és Mary pedig folyamatosan hibát hibára halmoz a történetben. A gyerekeik valamelyest érdekesek, pláne a fiuk, Charlie, akinek az egyetlen hibája az volt, hogy életet akart menteni, ezzel azonban elindította a katasztrófát.
Ethan Hawke manapság nagyon rossz színész, vagy csak baromira rosszul választ szerepeket, mert itt is annyira vérszegény volt, mint mikor vámpírt játszott a Daybreakersben (aminek az alapsztorija szintén kiváló). Lena Headey, akinek hatalmas tisztelője vagyok, sem tudta a maximumot nyújtani – egyszerűen a karaktere nem engedte meg, bár az asztal körüli jelenetben azért megcsillogtatta színészi tudását. A legkiemelkedőbb alakítást a házba bejutni készülő srácok, és azok vezetője, az arrogáns és szociopata pasi adta, akit Rhys Wakefield formált meg.
A bűn éjszakája mindenképpen megér egy megtekintést, de csakis a vérfagyasztó és újszerű társadalmi berendezkedés miatt. Folytatásra nem számítottam, ám mégis elkészült, ezúttal A megtisztulás éjszakája: Anarchia címet viseli – de hogy miért kellet átnevezni, az rejtély számomra.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback