A korszakváltó ötödik évad után a hatodikat tárgyalom ebben a cikkben, és be kell vallanom őszintén, nehéz dolgom van. Egy olyan szezonról kell beszélnem, amiben rengeteg minden történik, és valószínűleg ebből kifolyólag nagyon résen kell lennie a cselekményt és a csavarokat illetőleg, mert különben könnyen le tud maradni, sőt, el tud veszni a néző az események forgatagában.
Az előző évadban bemutatott új útitársak, Rory (Arthur Darvill) és Amy (Karen Gillan) immáron férjként és feleségként utaznak a Doktorral (Matt Smith). A házasság kettejük számára nem csak egy papírt jelent: ez az esemény szemmel láthatóan megerősíti a kapcsolatukat, hiszen még inkább óvják egymást és kiállnak a másikért. Egy ilyen pozitív házastársi példa rettenetesen fontos egy olyan világban, ahol sajnos a párok inkább szétmennek, minthogy együtt maradnának és átvészelnék a nehéz időket. Ezen felül pedig, legyünk őszinték, a shipperek is örülhetnek, hogy végre van egy páros, ami nem tépi ki a szívüket és tapossa meg azt tízszer. Vagy hússzor.
Ugyan kapunk pár új szörnyet, és visszatér egy régi faj is, a tündérmesés vonások ebben az évadban szintén fellelhetőek. Amy és Rory története pedig egy fontos momentummal gazdagodik, amikor a másikra való várakozás különleges kapcsot alkot közöttük. Rorynak már az előző évad végén bizonyítania kellett türelmét és szerelmét, amikor egy baleset folytán visszakerülve az időben római centurioként kétezer évig várnia kellett. Most pedig Amy tölt el harminchat évet egy idegen bolygón, olykor robotokkal küzdve, de nem adja fel annak a reményét, hogy egyszer újra láthatja Roryt. Ezáltal kettejükből „várakozó pár” lesz, ami szintén szerelmük erősségét hangsúlyozza – és valóban, ehhez hasonlót manapság sajnos csak mesékben látni.
A hatodik szezonban fontos szerepet kap még River Song (Alex Kingston) is. River először a negyedik évadban bukkant fel, személyét pedig a kezdetektől fogva misztikum övezi. A magát archeológusnak kiadó nő ilyen szempontból a Doktorral egy szinten van, hiszen sokáig alig tudni róla valamit, és ami szépen fokozatosan kiderül róla – nos, az eléggé váratlan, és hát nem mindig rózsás. Különösebben nem akarok spoilerezni, de annyit elmondhatok, hogy River képességei közé tartozik a TARDIS vezetése, és a börtönből való könnyed kiszabadulás. Természetesen, akárcsak a Doktor, River is legbelül pozitív jellem, de így sokkal izgalmasabb, mintha elénk tártak volna egy egyértelműen jó szándékú karaktert.
Ezen epizódok nézése közben a rajongóknak bizony nagyon fel kell kötniük a gatyájukat, hiszen ennél komplexebb, izgalmasabb és tempósabb évaddal rég nem találkozhattunk. Első nézésre biztos, hogy nem fog minden leesni, kivéve, ha valaki Sherlock Holmes következtetési képességeivel van megáldva, az ilyen emberek előtt viszont megemelem a kalapomat. Egy biztos: unatkozni senki sem fog.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Valószínűleg az új Doctor Who? széria legjobb és legjobban összerakott évada volt. Mondjuk pont ezért kissé talán csalódás volt a hetedik évad.