Az Odaát (angolul Supernatural) című amerikai sorozat két testvér, Dean (Jensen Ackles) és Sam Winchester (Jared Padalecki) korántsem hétköznapi életét követi nyomon. Huszonkét évvel a legelső epizód jelenje előtt a Winchester család a kansasi Lawrence-ben élte látszólag békés mindennapjait, amikor egyik éjjel anyjuk, Mary Winchester (Samantha Smith) egy Azazel nevű démon (akinek kilétét a fiúk az évad során derítik ki) által okozott lakástűzben életét veszti. Deant, illetve az akkor még csak hat hónapos Samet apjuk, John Winchester (Jeffrey Dean Morgan) menti ki az égő házból, aki innentől kezdve a természetfeletti lények vadászatára neveli a két fiút.
A helyzet viszont, mint kiderül az első részből, korántsem ilyen egyszerű. Kettejük közül Dean az, aki idősebb korában is követi az apja által már megjárt utat, Sam viszont ügyvédi pályára készül, és hogy elkerülje a vadász életmódot, még arra is hajlandó, hogy csúnyán összevesszen apjával és elhagyja otthonát. Sam ebből kifolyólag bizonyos értelemben a család „fekete báránya” lesz. Egy szerencsétlen eset következtében viszont újra találkozik Deannel, ugyanis bátyja szomorú hírt visz neki: apjuk eltűnt.
„Apa vadászni ment pár napja… azóta nem tért haza.” – ez az egyik kulcsmondata a sorozatnak, hiszen ez a mozzanat indít el mindent. A két fiatal srácnak (Dean akkor huszonhat, Sam pedig huszonkét éves) innentől kezdve pár év kihagyás után ismét együtt kell dolgoznia, Samnek pedig egyelőre fel kell hagynia ügyvédi ambícióival.
A sorozat minden évadának van egy kerettörténete, ami folyamatosan bontakozik ki epizódról-epizódra; a bemutatkozó szezon John keresésével foglalkozik. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy ez az évad még nem olyan szisztematikus, mint a többi. Ugyan a hangsúly John keresésén van, sokkal inkább van egy borzongással, alkalmi drámával és hősiességgel átitatott road trip feelingje az egésznek. Minden epizód más szörnyeteget mutat be: van ártó szellem és wendigo is egy emberevő szörny, aki kedvenc hobbija előtt ő maga is ember volt, tehát gyakorlatilag kannibálról van szó. Találkozhatunk még alakváltókkal, boszorkányokkal, egy hátborzongató madárijesztővel, és vámpírokkal is, akiknek viszont a teljes fogsoruk éles.
Ezek a lények a szó szoros értelmében borzasztóak. Én bevallom őszintén még életem során egyetlen horror filmet sem néztem végig, úgyhogy törékeny lelkem és érzékeny gyomrom nem volt felkészülve erre a sorozatra. Ugyanakkor nem elrettenteni akarom a mélyen tisztelt publikumot, hanem meghozni a kedvüket, ezért megjegyezném, hogy aki túléli az első évad lényeit, annak nem kell a későbbiekben túlságosan félnie. Beccsszó.
John eltűnése mellett fut még egy másik cselekményszál is, amely Sam vízióival foglalkozik. Túl sokat nem szeretnék ezzel kapcsolatban elárulni, mert az hatalmas spoiler lenne, annyit viszont elmondhatok, hogy Sam ezen különleges „ajándéka” segítségével sokat hozzátesz egy-egy ügy felderítéséhez, ugyanis gyakorlatilag megálmodja, hogy mi fog történni az áldozatokkal. Ez a szál viszont inkább a második évadban fog kibontakozni, amit a következő cikkemben fogok tárgyalni.
De kinek is ajánlanám ezt a sorozatot? Első sorban azoknak, akik szeretik a kalandokat, a fantasyt, a lélektani drámát, a néha kissé morbid humort, ugyanakkor nem tántorodnak meg egy-egy felkavaró jelenettől. Az Odaát mindezen elemekkel tökéletesen játszik: van, hogy besűríti őket egyetlen részbe, illetve van, hogy minden egyes részben más elem dominál. Amikor az írói brigád – anno Kripke-ék, manapság pedig Carverék – egy vicces epizód után megdobnak minket egy szívfacsaró drámával, akkor a rajongók rázzák az öklüket és érthetetlen szitokszavakat mormolnak – aztán várják a következő részt.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback