Az első évad vége iszonyú merész lépés volt a készítőktől, erre viszont csak a második évad megtekintése után jöhetett rá a néző. Manapság természetesen már nagy divat, hogy a főszereplőkkel sem bánnak éppen kesztyűs kézzel az alkotók, de amit a Sanctuary írói megléptek, az talán még most is kirívó esetnek számítana.
A Cabal kimosta Ashley Magnus (Emilie Ullerup) agyát, és felhasználta őt a teljes Menedék-hálózat elpusztításához, azzal viszont nem számoltak, hogy egy gyermek mennyire kötődhet az anyjához, illetve hogy mennyi mindent megtenne annak biztonságáért. Ashley pedig meglépte: feláldozta magát Helenért és az életművükért. Miután rendezték soraikat, Helen (Amanda Tapping) utasítására mindenki azon fáradozott, hogy, ha maradt még valami energiafoszlány a lányból, azt megtalálják, majd rájöjjenek, miképpen lehetne újra materializálni őt. De Dr. Helen Magnusnak halhatatlanként újra szembesülnie kellett legnagyobb félelmével: hogy körülötte senki sem az.
Helen valamennyire összeszedte magát, és a munkába temetkezve próbált élni nap-nap után. Helen a szabadúszó, de valamelyest a Cabalhoz köthető Kate Freelandernek (Agam Darshi) menedéket biztosítva lassan a csapat részévé tette a lányt. Ez persze leginkább Will (Robin Dunne) csőrét piszkálta, míg Henry (Ryan Robbins) egész hamar összebarátkozott vele. Viszont furcsamód aki igazán a szívébe fogadta a tűzrőlpattant lányt, az Nagyláb (Christopher Heyerdahl).
Az élet az abnormálisok között nem állt meg: felbukkant a jeti, találtak alakváltókat, egy rejtélyes betegség ütötte fel a fejét, és árulók bomlasztották a hálózat sorait. Minden kétséget kizáróan azonban Nagy Berta körül alakult ki a legnagyobb vita, hiszen Helen olyan titkot őrzött a lényről, ami akár a világ végét is jelentheti – és amire bizony sokan rátennék a kezüket.
Kétségkívül a második évad a kedvencem, mivel itt már nem kellett felépíteni az eddigi világot (hiszen ezt már megtették az előző évadban), így volt idő végre elmélyülni a karakterekben. Nagyon jó volt látni, hogy Henry – kedvenc lycantrópom – sem az utolsó a fajtájából, valamint azt is, hogy milyen állati jól néz ki, mikor átalakul. Will pedig a kissé félszeg és szende tudósból lassan egy kemény, és igen okos karakterré nőtte ki magát – de ha valakinek olyan mentora van, mint Helen, akkor ez elvárható.
Ashley Magnus nem szerepelt túl sokáig, így esélyem sem volt megszeretni, viszont halála igazán drámai vonalat indított el a sorozatban, ami egy szokatlan és alternatív jövőképben csúcsosodott ki. Ebben a jövőben az emberiség vesztésre áll valamivel szemben, amit sem megfogalmazni, sem megérteni nem lehet.
Helen az Ötök tagjaként lett halhatatlan, és így ezt a kisebb csoportosulást is többet szerepeltették. Nagy kedvencem Nikola Tesla (Jonathon Young), a vámpír – ja, mellesleg ő az a feltaláló, akinek briliáns elméje nélkül most nem lenne digitális tollam. Azt hiszem a Buffy, a vámpírok réme óta nem láttam ilyen zseniálisan megformált és megírt vérszívót.
Igen, a Sanctuary második évada sokkal jobb az elsőnél, ügyesen kijavították az előző hibát, illetve új elemeket dobtak bele – na meg persze ott volt az a rakás sci-fis színészt megint, amitől repesett kicsi fangirl szívem.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback