Na hát az tuti, hogy ezt jobban vártam, mint a Salemet – pedig az évadfinálé volt – és szokás szerint meg is kaptam azt, amihez szokva vagyok. Akció, szép emberek, nagy szárnyak. Azt hiszem, nekem csupán ennyi kell a boldogsághoz.
A Kiválasztottnak bizony sok tanulnivalója van, a mentora pedig nem bánik vele kesztyűs kézzel. Erre azonban szükség van és Alexnek meg kellene tanulnia kezelni az indulatait. Persze mindezt én könnyen mondom innen a laptop mögül, de hát azért mégiscsak fajunk sorsa van a kezében. Ez nagy felelősség és én maximálisan támogatom őt, még akkor is, ha nem tud róla. És bizony a Kiválasztottnak nem csupán nagy muszklikra van szüksége, hanem tudásra és fegyelemre is.
A kedvenc vezetőinkről is további csúnya titkok derültek ki – szeretem ezeket a titkokat, úgy érzem tőle, hogy okos vagyok és hatalmam van. Ez a való életben még igaz is lenne, kár hogy ezek az emberek nem léteznek. Emellett amit ők szeretnek elfelejteni, hogy a titok soha nem marad titok. Vakmerő dolog azt hinni, hogy minden nyugis lesz, ha elrejtik a világ elől. Viszont legalább addig ezeknek a rejtegetnivalóknak köszönhetően kemény játszmákat nyomnak le a mi örömünkre.
Kifejezetten szeretem Claire és Alex párosát. Nem szoktam a románcok nagy rajongói lenni, viszont valóban megható és példamutató, ahogy ők kitartanak egymás mellett és még támogatást is nyújtanak a másiknak, hisz egyiküknek sem könnyű a helyzete. Ettől érzem őket valahogy közelebb és valahol nagyobbnak is. És az ilyen pillanatokban érzem, hogy miért hasonlít jobban a való életre, mint bármelyik fellengzős művészfilm. Itt az embereknek vannak valóban gyenge pillanataik.
Természetesen a sötét oldal is dolgozik a saját erején, valamint a létszámán. Ennek köszönhetően amúgy láttam életem legfurcsább szobrát is – néha meglehetősen fura díszlettel dolgozik ez a sorozat. És ennek köszönhetően egyre inkább megkedvelem William gusztustalan karakterét is, mert undorító alak, de tökéletesen csinálja, amit kell. Bár én azért ebben a kétarcúságban érzek némi bizonytalanságot is és szerintem ebből még lesz baja.
Ami még nagyon érdekelne, hogy valójában milyen szerepet szánnak Nomának. Mindig mindenhol ott van – persze mindig más okból, hol meló, hol barát –, ugyanis a nyakamat merném tenni rá, hogy vele még fog történni valami fontos. Ha más nem, akkor legalább megölik, vagy ilyesmi.
És persze ne feledkezzünk meg a nagy esküvőről se, aminek az ideje egyre közelebb van – és amit szegény Claire nagyon nem vár. De még így is gondolom, hogy kaphatott volna rosszabbat is. Végül is William kicsit olyan, mint Draco Malfoy, csak nem néz ki olyan jól, én biztos örülnék egy ilyennek. De én egy tamagochinak is örülnék, szóval a szavam nem szentírás.
Imádom ebben a szériában, hogy mindig izgulok valamiért és mindig várom, hogy mi lesz. És még meg is tud lepni. Szóval egyre szomorúbb vagyok, hogy egy ilyen rövid kis valamiről van szó (hiszen hét részes csupán), mert én még jó sokáig tudnám nézni, de lehet, pont ebben van a varázsa. Annyi szent, hogy megint kaptunk egy jó kis részt tele izgalommal és fordulatokkal – vagy épp nem-fordulatokkal – és pörgött ezerrel, mint a búgócsiga. Örülök, hogy ismét nem unatkoztam.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
