A nagy büdös helyzet az, hogy ezt a filmet tulajdonképpen szinte senki nem szereti. Hát, kritizálni én is tudnám, viszont van potenciál az elképzelésben. Az már más kérdés, hogy nem sikerült belőle kihozni semmit – ez már egyébként is lassan bevett szokássá válik, hogy elrontják a jó ötleteket.
Főhősünk Beth, akinek hullanak a barátai, mint a legyek. Na, jó, azért annyira nem, de kapásból kettőt is elveszít, amit különös hívások előznek meg, melyen az áldozatok végighallgatták, hogyan fognak meghalni. Persze az ilyen főszereplők az esetek többségében képtelenek a hátsójukon maradni és beleártja magát az ügybe, nyomozni kezd. Ez mind szép és jó, mindaddig, amíg meg nem kapja ő is ezt a hívást és bár felvenni nem hajlandó, nem tud tőle megszabadulni. Innentől a nyomozás már nem csak a lelki békéjéért folyik, hanem az életéért is. Szerencsére nincs egyedül, segítőtársa egy rendőr – az egyetlen, aki hitt neki az őrsön.
Azt hiszem, mondanom sem kell, ismét egy remake-ről beszélünk, amit a japánoktól kölcsönöztek ki az amerikaiak. Tudjuk, hogy az ázsiaiak művei ilyen esetekben hatásosabbak, de szerintem, nem én vagyok az egyetlen, aki nem volt már rá kíváncsi – félnék, hogy ott sem használták ki a jó ötletet. Tulajdonképpen annyira nem szörnyű film, elszórakoztatja az embert, de arra ne nagyon várjatok, hogy megijedtek.
Én a telefonos dolgot egyben tartom jónak és rossznak is. Jó, mert tényleg ki lehet hozni belőle sok mindent, pont ezért is népszerű a használata, azonban ugyanez a hátránya is. Már lassan minden csapból ez folyik és már csak legyintgetünk, hogy már megint. Az is elég rossz húzás volt, hogy a borítónak semmi köze a filmhez azon kívül, hogy van rajta egy teló. De az határozottan jó húzás volt, hogy nem fura csevegések zajlottak a vonalban, hanem azt hallgatták végig, ahogy meghalnak. Ettől azért valószínűleg becsinálnánk, míg egy „hét nap múlva meghalsz” kijelentés legfeljebb már nevetést csikarna ki belőlünk. A színészi játék viszont szerintem annyira nem gáz. Persze nem Oscar-díjas, de ami kellett oda, azt odarakta a gárda, egyszerűen csak ha már mindent lehúztunk alapon ezt is lehúzták, de én nem gondolom, hogy ennél többet ki lehetett volna hozni belőle.
Az időhúzás a családi történettel szintén elég vegyes érzelmeket vált ki. Érdekes volt belepillantani, csak épp látszik rajta, hogy mindössze töltelékként került bele. Ezt nem szabad éreztetni a nézővel, hiszen neki kell eladni a filmet. Higgye azt, hogy ez szerves része a filmnek, még akkor is, ha nem is lényeges. Meg kell vele etetni. Nem tudom, hogy sikerült volna-e, ha megpróbálják, de sajnos meg sem próbálták.
Szóval ezek után miért mondom hogy jó, miközben azt mondom, hogy nem jó? Én igazság szerint azért a hibáival együtt tudtam élvezni. Nem akartam kikapcsolni a felénél. Lehet – és van is – ezer hibája, de az nem mondható rá, hogy unalmas. Ez azért nem mindegy, mert ilyen is sok akad, csak azokról többnyire nem írok – optimista ember vagyok, én inkább azt mondom, hogy mit nézzetek.
Ha egy kis laza szórakozásra vágytok, mindenfajta emészteni való nélkül, akkor nyugodtan vegyétek elő, de azt nem garantálom, hogy többször megnézitek majd. Mindössze egy estére való. Talán nem is szánták többnek a dolgot.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
Trackback/Pingback