Ebben a filmben összehoztak majdnem mindent, amit szeretek. Ezzel egyébként nem vagyok egyedül, az Alien-filmek igen nagy rajongótábort tudhatnak a magukénak és nem véletlenül. Hát, ez az utazás ettől a filmtől indul. Mindig szomorúan érek a kaland végére, amikor kivégzem mindet. Most azonban csak ennek az egynek adok itt helyet.
Na, szóval mi is az a sok minden, amit én imádok és itt van? Űrhajó, dizájnos szörny, ijesztgetés és vörös cica – a sárkányok kimaradtak, de azt hiszem, most az egyszer jobb is. A sztori középpontjában a Nostromo hajó és a legénysége áll, valamint az ő terrorizálójuk, akiből vajmi keveset látunk és pont ettől válik ijesztővé. A csapat feladata végeztével már hazafelé indulna, amikor jelzést fognak és leszállnak a közeli bolygóra. Ott tojásokra bukkannak, amelyek egyikéből egy furcsa lény támad Kane-re (John Hurt) és rácuppan az arcára. A kedves, ragaszkodó állatka nem is hajlandó onnan lejönni, amíg el nem pusztul, Kane pedig ezután végre magához tér. Ez az állapot azonban nem tart sokáig, mert hamarosan életet ad egy másik furcsa élőlénynek, amely a hasából mászik elő és jól el is rejtőzik – mindig mondtam, hogy nem jó ötlet otthon szülni. Ezek után pedig a kedves vendég szépen lassan elkezdi fogyasztani a legénységet, egyedül Ripley(Sigourney Weaver) hadnagy mer vele szembeszállni.
Mint mondtam, a címszereplő Alien (Bolaji Badejo) igen ritkán bukkan fel, de a jelenléte mindig érezhető és ennek köszönheti azt az erős hatást, amit a nézőközönségre gyakorol. Elvégre ki érezné magát ezek után biztonságban? Ugyan mi nem lakunk űrhajón, de bárhol megbújhat. Mondjuk nálam biztos nem, mert be se fér a szobámba, de ez most mellékes.
A folytatásokon általában szeretnek vitatkozni a rajongók. Ki az Alien-filmek újabbjait szidja, ki a Predatort, van, aki pedig az összekötő Alien vs. Predatort. Valahogy senki nem tud megelégedni mindennel, de ilyen mennyiségű termék esetén ezt nem is várhatjuk el. Annyi viszont biztos, hogy mindenkinek van közöttük kedvence és senki nem megy el mellette vélemény nélkül. Ahogy azt Manson is megmondta annak idején: „Teljesen mindegy, mi a véleményed, csak véleményed legyen”. A fontos az, hogy hatást váltson ki. Hatást pedig kivált, nem is keveset!
Részemről annak idején igen sokáig váratott magára, hogy megnézzem. Akkoriban még egyáltalán nem vonzottak az űrhajók és maga az alien sem fogott meg igazán úgy ránézésre. Végül persze rávettek és ezért máig áldom a barátaimat, mert tulajdonképpen ez a film is egy kiindulópont számomra, amikor a többit nézem. A legjobb feszültségkeltést ugyanis itt éltem meg, annak ellenére, hogy nem vagyok egy együttérző, körömrágós típus.
Ami még számomra nagyon fontos, hogy a Nostromo gyönyörű. Mondjuk ezzel nem mindenki ért egyet és szerintem se olyan szép, mint a Serenity, de nekem azért tetszik. Belülről is hasonlóan szépnek találom, mert bár most már az űrhajók merőben máshogy néznek ki a filmekben, elég jól megközelíti az én elvárásaimat. És ráadásul sok a gomb! Imádok gombokat nyomogatni, mondtam már?
Ha valakit nem is vonz ez a világ, akkor legalább ezt az egyet mindenképpen meg kell néznie, mert tényleg hihetetlenül jó cucc, továbbá én nem önmagában javaslom, hanem a rendezői változattal együtt. Ezt egyszerűen muszáj megnézni, ha az ember szereti az ijesztgetést. Annyi figyelmeztetést azért hagyok, hogy aki fél az idegenektől, annak utána nagyobb félelmei támadhatnak, de tessék megnyugodni, ha a Jeleket néznétek, ugyanez történne. Viszont sok mindent láthattok, amire máshol nagyon gyakran nem figyelnek és így talán alkalmanként a kritikáim is megalapozottabbnak bizonyulnak majd.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
Trackback/Pingback