Tudom, hogy sokan azért jutottak el a sorozathoz, mert megszerették Bryan Fuller kissé fura írói stílusát, és látni akarták minden művét. Én is a Halottnak a csók (Pushing Diasies) után néztem csak meg a Wonderfallst. De hogy értsétek, miről beszélek, íme egy kis egyveleg Fuller munkásságából: Haláli hullák (Dead Like Me), Star Trek Voyager, Hősök (Heroes), Hannibal. Biztos vagyok benne, hogy a tanult sorozatrajongók tisztában vannak a ténnyel, hogy a kasza nem a sorozat minőségéről ad tanúbizonyságot – nos, itt is ez az eset áll fenn. Ha meg még hozzáteszem, hogy a bájos és szeretett Fox (>#&@) műve volt ez az egész, akkor már végkép érthető a dolog.
Jaye Tyler (Caroline Dhavernas) huszonéves, eszes lány, aki cinikus, makacs és független. Szülei legnagyobb megdöbbenésére azonban nem észbeli tehetségét brillíroztatja, hanem egy ajándékboltban eladó, bár az is igaz, hogy a Niagara vízesés mellett legalább szép a kilátása. Azonban élete örökre megváltozik, mikor az üzletben hangokat kezd hallani, és legnagyobb megdöbbenésére nem megbolondult, hanem a körülötte lévő tárgyak beszélnek hozzá. Innentől fogva amolyan irányított kézként segédkezik az emberek életében, ha akarja, ha nem.
Jaye igazi fekete bárány, szülei és két testvére sikert sikerre halmoz, míg ő „csak” egy eladó. Nővére, Sharon (Katie Finnernan) igen sikeres ügyvéd, míg bátyja, Aaron (Lee Pace) az ennedik doktoriján dolgozik. De legalább Aaron valamelyest megérti Jaye-t, és próbál neki segíteni a maga kicsavart módján.
Persze környezete nem tudja hova tenni Jaye újabb bogarait, és családja pszichológushoz küldi a lányt. Azért akadnak támogatói is: legjobb barátnője, Mahandra (Tracie Thoms), bár nem tudja mire vélni a dolgot – azért akadnak elméletei –, azért ott van Jaye-nek, mikor annak szüksége van rá. Mahandra munkatársa, a mindig jószívű és kedves Eric (Tyron Leitso), akibe természetesen Jaye totál belezúgott – bár a mai napig nem értem, hogy mit látott meg a srácban, nekem túlságosan nyálas.
Meg kell, hogy mondjam, bizony szegényebb lenne az életem, ha nem láttam volna a Wonderfallst. A sorozat fantasztikus, megvan benne minden, amit szeretek: humor, szarkazmus, remek alakítások, történet, írói bravúrok és egy csipetnyi valami, amit én általában az alkotók szívének-lelkének nevezek. Mindent beleadtak ebbe a sorozatba, és egyszerűen nem tudom felfogni, hogy miért nem látták meg benne azt a pluszt a Foxnál, amit minden néző észrevett.
A sci-fisek annyi utalást és ismerős színészt fedezhetnek fel a sorozatban, hogy már az megéri a megtekintését. Lee Pace zseniális benne, nem hiába mondom minden Halt and Catch Fire epizódnál, hogy mekkora tehetség. De itt még őt is lemosta a pályáról Caroline Dhavernas, aki olyan átéléssel adta vissza Jaye figuráját, amit csak az igazán kiváló, és legalább kétszer ennyi idős színészek képesek.
Ha csak egy kicsit is élvezted a fentebb felsorolt sorozatok bármelyikét, akkor kötelező a Wonderfalls megnézése is – most úgyis jön a nyár, írjátok fel a nyári dara listátokra és élvezzétek a csodálatos Niagara vízesést és a mögötte megbúvó világot.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback