Két évvel az első film sikere után a mozikba érkezett a várva várt folytatás is. Bevallom, én nagyon lelkesedtem, hogy újra láthatom Stiflert és barátait, de az akkori közvélemény nem osztotta nézetemet, és kapott hideget-meleget a film. Legtöbben persze azt kifogásolták, hogy már megint egy újabb folytatás, ami csak lehúz még egy bőrt valami nagyszerűről. De nézeteik nem igazolódtak be, mert az Amerikai Pite 2 méltó utód, és tökéletesen beleillik a pite-filmek sorába.
A srácok első egyetemi évük után úgy döntöttek, hogy valami közös nyári programot kéne szervezni. Kevin (Thomas Ian Nicholas) bátyja egy igazán jó tippet adott ehhez: vegyenek ki közösen egy tóparti vendégházat, a szükséges költségeket pedig helyi nyári munkából fedezzék. Jim (Jason Biggs) kapva kapott az alkalmon, és még egy Nadiával (Shannon Elizabeth) közös randit is leszervezett a nyár végére. Oz (Chris Klein) szintén örült az ötletnek, mivel szerelme, Heather (Mena Suvari) Európába utazott a nyárra. Finch (Eddie Kaye Thomas) pedig abban a reményben ment bele a közös nyaralásba, hogy talán újra találkozhat Stifler mamájával (Jennifer Coolidge), akibe a mai napig szerelmes. De négyen kevesek hozzá, hogy fedezzék a kiadásokat, így szükség volt Stiflerre (Sean William Scott) is – az én legnagyobb örömömre.
Mint az lenni szokott, ők öten igazán furcsa szituációkba keverednek: Jimnek sikerül balesetet szenvednie egy ragasztóval, Stifler leszbikusnak tartott főnökeit kukkolja, Finch-nek agyára ment a spiritualitás, Kevin még mindig Vicky (Tara Reid) után epekedik, Oz pedig annyira romantikusan viselkedik, hogy lassan rózsaszín köd veszi körül. Michelle is újra feltűnik a színen, és a sokat emlegetett zenetáborba is bepillantást nyerhetünk. Természetisen az olyan klasszikusok sem maradnak ki, mint a Sherminátor vagy Jim papája. Stifler testvére pedig igen jó fej, pont olyan, mint a bátyja, csak kisebb kiadásban – egy igazi Mini Me.
Mint már említettem, ez egy méltó folytatása az eredeti alkotásnak (pár produkció példát vehetne!). A poénok most is zseniálisak, és huszadik megnézés után is legalább olyan viccesek, mint az első alkalommal. Szuper érzés viszont látni a srácokat és az állandó baromkodásukat, csak szegény Stiflert sajnálom néha, mert ami undorító a filmben, nos, az mindig vele történik.
A Michelle-t alakító Alyson Hannigan nagy kedvencem, ezt pedig annak köszönheti, hogy állandó szereplője volt a Buffy, a vámpírok réme című sorozatnak – ami csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy szintén Joss Whedon alkotása.
Ha imádtad az első filmet (vajon volt olyan, aki nem?), akkor a második rész is kötelező darab, meg a harmadik és a negyedik is – de ne szaladjunk ennyire előre!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback