Hát, a mai rész is kellően „gusztusosan” indult: szilíciumöv és gyilkosság – mindezt két percbe sűrítve. Hát ezt a sorozatot se azok nézik, akiknek pocsék a gyomruk… Meg persze a szokásos hogy szúrjunk ki egymással, meg azt is megmutatták, hogy NEM kéne pókot ölni: összenyomni tenyérben. Végül is ez teljesen veszélytelen módja a mérges pókok kinyírásának ugyebár… Hát hogyne!
Szóval a kellően guszta kezdés után újra előkerült Hale. Egyébként én már hiányoltam, mert mostanában elveszett. Észrevettétek, hogy ebben a sorozatban időnként csak úgy elvesznek emberek, meg előkerülnek, de az egyetlen, akinek ez feltűnik, az a néző? No, de visszatért, hogy a kislányának újabb eszközöket adjon ahhoz, hogy beleüsse az orrát olyasmibe, ami nem rá tartozik. Csak nehogy egyszer valaki lecsapja azt a kis nózit és Voldemort legyen belőle… Amúgy láttatok már indiánt Salemben? Jó, most fogtok.
No, és bejöttek a számításaim, idősebb Mather valóban jól felkavarta az állóvizet Salemben és kapcsiból el is vitte a drága Titubánkat a múltkor. De azzal nem számolt senki, hogy Mary sokkal inkább az érzelmei rabja, mint azt bárki hinné. Jó dolog nézőnek lenni, mindig okosnak érzem magam tőle, mert mindig tudom, amit a szereplők nem. Ja, és el ne felejtsem, Tituba letartóztatása elég jó alkalmat szolgáltatott rá, hogy kínzóeszközöket mutogassanak. Persze akkoriakat, de azért elég érdekesek voltak. Ilyenkor kicsit bánom, hogy nem vagyok gimis és nem írhatok belőle házidogát. Itt egyébként nagyon jól kijött Mather megszállottsága. Mert ez már az, mind a hit, mind a boszorkányüldözés terén. Továbbá ez teret adott arra, hogy szolgalány múltjába is betekintsünk, amit elég régóta hiányoltam már, mert szerintem sokan szeretik őt.
Ezt a részt amúgy a csapat fele az erdőben töltötte. Ki részegen, ki hősködve, ki egyéb módon. És persze egyik sem normális dolgokat csinált. Mondanám, hogy kretének, de valahol megértem őket. Rájár a rúd Salemre, egyszerre rettegnek a boszorkányoktól és attól, hogy megvádolják őket. Hát, nem laknék ott, már a fejemért is megvádolnának boszorkánysággal. Azt ugyan már nem értem, hogy ha valaki részeg, akkor miért néz ki úgy, mint egy éhes vámpír… De valaki biztos érti ezt az összefüggést is, csak az nem én vagyok. És persze ezek az emberek össze is találkoznak, aminek eredményeként legfeljebb rájöttek ők is, hogy itt mindenki teljesen idióta. Legalábbis az arcok erről árulkodtak.
Tulajdonképpen nekem nagyon bejött ez a rész, mert végre mindenki felvállalta azt, hogy megszállott és idióta, mégis azt kell mondjam, hogy az őrültek állati izgalmasak, főleg, ha egymással csatáznak. Ilyenkor azon kell szurkolni, hogy ki a nagyobb őrült. De továbbra is a boszorkányok pártját fogom, mert ők sokkal menőbbek.
Amit még imádtam, hogy ugyan akkoriban még szó sem volt egyenlőségről, de azért legalább most tett rá próbálkozást valaki. Nem hiszem, hogy a valóságban soha senki nem próbálta meg – csak épp valószínűleg kinyírták. És nekem tetszett, hogy kiállt magáért.
No, szóval, most, hogy tanultunk indiánul, láttam őrülteket, meg egy csomó vérengzést, azt hiszem, nyugodtan fogok már aludni. Rémálmokat, gyermekeim!
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk