Gyerekkorom egyik nagy kedvence a Kincsvadászok, és tudom, hogy ezzel egyáltalán nem vagyok egyedül – vajon hányan rohantunk a padlásra vagy a pincébe kincses térkép után kutatva a film után? Megszámlálni sem tudom, hogy hányszor láttam a filmet, de képes vagyok bármikor újra elővenni és megnézni. A legszebb az egészben, hogy majd harminc év alatt a film egyáltalán nem veszített értékéből. Jöhet GPS vagy fémdetektor, az igazi kincsvadászat akkor is egy kézzelfogható térképpel kezdődik – na meg egy csapat baráttal, akik nem hagyják, hogy hülyeséget csinálj… egyedül.
Mikey Walsh (Sean Astin) a családi ház padlásán kutatva rátalál egy kincses térképre, amit persze meg is oszt barátaival. Ám kiderül, hogy nemcsak a gyerekek szeretett „bagolyvárát”, hanem mindűk otthonát is elveszíthetik, ha a szüleik nem tudnak pár napon belül hatalmas pénzösszeghez jutni. És ekkor jön az ötlet, keressék meg a kalózok kincsét, és váljon belőlük kalandor és hős. A csapat összeáll, de úgy hozza a sors, hogy Mikey bátyja, Brand (Josh Brolin) és néhány társa is csatlakozik a csipet-csapathoz, de Mikey-n kívül senki sem hisz igazán a kincs létezésében.
Azonban a kincs megtalálásban nemcsak az a nehéz, hogy csapdákkal van körülvéve, hanem hogy át kell jutniuk egy maffiózó családon is. Fratelliék természetesen kapva kapnak az alkalmon és a gyors meggazdagodás reményében túszul ejtik az egyik gyereket, majd pedig a többiek után erednek. A srácok között megannyi érdekes és különböző karakter van, akik egyesével biztosan nem tudnák megoldani a feladványokat, de együtt átjutnak minden akadályon és csapdán.
A filmben szereplők mindegyike egyoldalú és kissé klisés – például az ázsiai srác az, aki ért a ketyerékhez – de ez egyáltalán nem zavaró, sőt az események sodró lendülete miatt nem is lenne igazán idő a karakterek rendes kibontására. Mindegyikük szerethető, sőt még Fratelliék is azok, pedig ők a negatív szereplői a filmnek.
A film egyik nagy erénye a történetvezetés tempója mellett a humor. Tele van vicces kis jelenetekkel, szituációkkal, beszólásokkal és olykor testvéri túlkapásokkal is, akad egy-két gusztustalanság is, de pont annyi, amennyin még önfeledten lehessen nevetés közben fújolni. A szerelmi szál bájos, nincsen túlerőltetve, éppen csak annyi került a filmbe, amennyit elbírnak a karakterek, hiszen ők még csak gyerekek. És ebből következik, hogy sokszor meg is ijednek, néha nem tudják mit kell tenniük vagy éppen pánikba esnek, de ezáltal lesznek hitelesek és szerethetőek.
Nem véletlenül vált a Kincsvadászok klasszikussá az emberek szemében. Tökéletes egyensúlyban van a film minden eleme, egymást kiegészítve és segítve. Bármikor újranézhető és újraélvezhető darab, ami nemcsak egy gyerekkort képes felidézni, hanem a kaland utáni vágyat, a játékokat és a barátság fontosságát.
Állítólag készül belőle a folytatás, ami ha minden igaz, a film harmincadik szülinapján kerülhet bemutatásra és valóban harminc évvel később játszódna. Fenntartásokkal kezelem a lehetséges folytatásokat, bár ad némi reményt, hogy az eredeti író és rendező gárda állna össze. Azonban az már kérdéses, hogy mely szereplők kapnának helyet a folytatásban.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback