Oldal kiválasztása

Egy dolgot vártam kizárólag a mai résztől, méghozzá azt, hogy kiderüljön mi is lesz Tyrion sorsa, miután a bajnoka elbukott – csakhogy mindenki megnyugodjon, valóban kiderült. Aztán az epizód kezdetén úgy bedobtak a dolgok sűrűjébe, hogy csak kapkodtam a fejemet.

tronokharca.s04e10.3

Havas Jon elindult megölni Mance-t, a Vadak vezérét – még mindig hülye ötletnek tartom –, természetesen egyességet színlelve érkezett meg a férfi sátrához, ahol igen érdekes beszélgetést folytattak, amiben Mance több igazságot mondott, mint a Varjak eddigi összes elöljárója. Mance igen egyszerű ajánlatot tett Jonnak: engedjék át népét a Fal túloldalára és ők nem ölnek meg senkit – szerintem ez egy igen korrekt ajánlat, és ha rajtam múlna, bizony én átengedném a Vadakat. Nem rosszabbak ők, mint a Fal másik oldalán lévő népek. Viszont ami a beszélgetés közben bekövetkezik, arra sem Jon, sem pedig Mance nem számított – meg persze én sem.

Az évad kezdete óta panaszkodok Cersei-re, ugyanis eddig homlokegyenest másként viselkedett, mint azt a karaktere megkívánta volna. Ám most végre visszatért az az okos és ravasz nő, akit mindig is kedveltem, de ezúttal egy olyan fegyvert vetett be, amivel még nem próbálkozott – és úgy vélem ezzel el is érte a célját.

tronokharca.s04e10.2

Daenerys megint újabb leckéket kapott az uralkodásról, az elsőt jól és bölcsen kezelte, a második viszont olyan dolgot kívánt tőle, amit sohasem akart volna önszántából megtenni. A Láncok Leverője maga rakta fel a láncot, de a szíve majdnem meghasadt közben – ahogyan az enyém is.

Brannék végre valahára elérték úti céljukat – erről az egész évadon át tartó bolyongásról igen keveset írtam, ennek pedig az az oka, hogy teljesen hidegen hagyott a dolog. Jojen gyakorlatilag semmiről nem árult el semmi fontosat, csak azt, hogy mindenképpen oda kell menniük, ez pedig nekem nem lett volna elég indok, hogy a nyakamba vegyem a Falon túli északot. De legalább megérkeztek, egy gyönyörű fához, azonban egy pillanatra sem lankadhatott a figyelmük, mert volt ott valami a hóban elrejtve, ami csak az élőkre várt. Még szerencse, hogy a fa bőven rejtett titkokat.

tronokharca.s04e10.1

Amit mindig is sajnáltam a sorozatban, hogy Westeros mitológiája nincsen rendesen kibontva, csak hébe-hóba kerül elő egy kevés információ az ősi vallásról vagy a Hetekről, de pontosan annyi, amennyi ahhoz kell, hogy működjön tovább az udvari intrika. Most valamivel többet kaptam ebből a misztikus múltból, de pont annyit, hogy még inkább várjam a továbbiakat belőle.

George R. R. Martin szeretné, ha a sorozat évadai több epizódból állnának – én teljes mellszélességgel támogatom ezt az ötletét, mert tíz epizód bizony igen kevés ahhoz, hogy kellőképpen bemutassa Westeros világát. Remélem hallgatni fognak az íróra és kibővítik a sorozatot, persze ne legyen huszonkét részes, mert akkor túlságosan elnyújtanák, de kiegyeznék mondjuk tizenhárom vagy éppen tizenöt epizóddal évadonként.

game-of-thrones-season-4

Az évadfinálé méltó befejezése volt ennek az évadnak, mert tökéletesen lezárta az eddigieket, ugyanakkor előrevetítette, hogy az elmúlt negyven epizód csupán bemelegítés volt!

Valar morghulis!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.