Egy dologban igaza volt Wil Wheatonnek az elmúlt két hétben a műsorában. A Salem akkor izgis, ha varázsolnak, vagy szexelnek. Viszont végre kaptunk valakit, aki talán egy kicsit felkavarja az állóvizet.
Múlt héten megérkezett a városba idősebb Mather azzal a céllal, hogy rendet tegyen Salemben. Nincs többé töketlenkedés, nincs többé idétlen bénázás a boszorkányok megtalálására. Ő tudja, hogy mit keres és azt is, hogy hol. Mindezt könyörtelenül és mégis úgy, hogy számomra kifejezetten szimpatikus ember lett annak ellenére, hogy a banyák pártját fogom. Mindeközben még a fiát is lebuktatja abban, ami neki nem tetszik. Mather papát nem olyan könnyű átverni, habár van akinek még így is sikerül.
Maryék is tökéletesen tisztában vannak vele, hogy ha egyszer lebuknak, nem fognak ennek az embernek a kezéből menekülni és őelőtte könnyű lebukni. Ennek örömére Mr. Sibley nyaralni megy egy olyan emberrel, akire én a helyében nem bíznám rá az életem. És mér megint gusztustalankodik ez az ember! Komolyan, csak én utálom? Szánalmas, buta és undorító! De a békát sehogy se akarja lenyelni, pedig rokon lelkek…
Johnny pedig azt hiszem, már semmi más célt nem szolgál ebben a sorozatban, mint azt, hogy rá nyáladzunk. Ez persze eddig is egyértelmű volt, de én mégis bíztam benne, hogy azért néha lesz valami lényege a karakterének. Kár volt ilyeneket várnom.
Határozottan kellet öreg Mather ennek a sorozatnak, mert bár vannak érdekes pillanatok, sok értelme nem volt annak, ami karakter szinten történt. Végre jött valaki és nem csak szétcsapott köztük, de hozott egy kis izgalmat is, mindezt úgy, hogy még ő maga is érdekes. A többi szereplő valójában többségben buta, vaktában csapkod, nem tud kezelni semmit. Teljes káosz. Mather ellenben összeszedett és kemény. Kellett ő ide.
Nagyon zavaró egyébként, hogy nemsokára vége a sorozatnak és még mindig nem tudom, hogy várom-e, vagy nem. Egyszerűen annyira hullámzó a színvonal – és többnyire nem felfelé hullámzik –, hogy az valami hihetetlen. Gyakran unom, nem is különösebben várom. Mindössze megkedveltem néhány karaktert, az ő sorsuk valamelyest érdekel, de nem fogok sírni akkor sem, ha nem tudom meg. Egyszerűen nem tudom, mit kezdjek vele.
Most megint merek bizakodni kicsit az új szereplő miatt, de félek kicsit attól, hogy megint várok valamit, ami nem fog bekövetkezni. Csak hogy egy példát hozzak, vártam, hogy Sibley egy kicsit kushad, miután tönkretették és megalázták, de nem. Ő tovább basáskodna, ha tehetné és sem jó, sem rossz irányba nem változott. Ez komoly? Ha nem is jó irányba, de ilyen dolgoktól változnak az emberek. Éljen a realitás! Szóval félek ezek után, hogy senki nem tanul semmiből és nem fejlődik sehová. Nem vagyok benne biztos, hogy elbírok még egy ekkora pofára eséssel.
Hölgyeim és Uraim! Mondanám, hogy bizakodjunk, de inkább nem. Inkább azt mondom, hogy várjunk. Aztán majd meglátjuk…
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
- Film2021-09-12He’s all that
- Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
- Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
- Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
Trackback/Pingback