Nagyon vártuk. Izgultunk. Fangirlködtünk. Beültünk. Csalódtunk. A film nagy tanulsága az, hogy talán vannak olyan dolgok, amiket nem kellene piszkálni.
Azt azért tisztázzuk, hogy a nyitójelenet nagyon erős, mind érzelmileg, mind képileg, és ezért is hittem sziklaszilárdan az első öt percben, hogy igaza lesz minden hype-nak, és én most egy szuper mozit fogok végigülni. Hát, végül nem így lett. Oké, persze voltak nagyon erős dolgok: vizuálisan végig nagyon erős a film, a jelmezek egy az egyben ott vannak a toppon (értük még meg is előlegeznék, ha nem is egy Oscart, de valami nívósabb díjat), és Higanyszál jelenetei – aki akkor is Pietro, nem Peter – is haláliak. Meg persze Bestia is cuki, bár ebben a témában nem én vagyok a legmegbízhatóbb forrás, mivel Nicholas Hoult az Eleven testekkel kiérdemelt egy kis csücsköt magának a szívemben. De – mert igen, most jön a de, vagyis inkább a dek, mert van belőlük egy pár.
Először is: ne zargassuk az időt, mert annak úgyis csak gubanc lesz a vége. Persze mondom ezt én, aki nem is olyan régen ódákat zengett az Időről időréről, aminek amúgy szintén megvoltak a logikai buktatói, de az legalább kicsiben csinálta az egész időutazás dolgot, így – számomra – az nem volt olyan zavaró. Itt viszonyt… hát, igen. Első ránézésre, amit itt műveltek ebben a filmben, nekem komplett hülyeségnek tűnt – aztán persze Catleen, aki az ilyen dolgokhoz sokkal jobban ért, mint én, felhomályosított, hogy igenis van olyan elmélet, ami alapján ez így lehetséges. No, de akkor is: rosszul jön ki (szerintem) az egész időutazás folyamata.
Meg aztán ott volt az a kis probléma is, hogy össze akarták fűzni az eredeti trilógiát – persze a Farkas-filmekkel megspékelve – az Elsőkkel, ez pedig olyan szakadásokat eredményezett a fikcionális tér-idő-kontinuumban, hogy azóta is zsong a fejem. Most akkor megtörtént Az ellenállás vége? Ha igen, akkor Magneto hogy szerezte vissza az erejét? Ha az Őrszemek rémuralma már a hetvenes években elkezdődött, akkor hogy-hogy nem tartott már a Kívülállók alatt? És mi a helyzet a Proffal? Olyan dolgokról meg már nem is beszélve, hogy Xavier és Magneto még a Farkas végén kereste fel Logant, hogy a segítségére lenne szükségük, előrevetítve ennek a filmnek a cselekményét, akkor viszont még nem volt semmiféle háború, most meg… Szóval igen, a sztori számos sebből vérzik.
Másik súlyos probléma, hogy ebbe a filmbe aztán tényleg mindenkit bele akartak sűríteni (két kedvencemet, Gambitet és Árnyékot persze így sem sikerült, a harmadik kedvenc meg kapott cirka tíz másodpercet, de hagyjuk), és emiatt a sztori tele van teljesen felesleges töltelékkarakterekkel, meg olyanokkal is, akik ennél sokkal többet érdemeltek volna. Bishop már önmagában egy érdekes figura, itt mégis csak annyit látunk belőle, hogy durván nyomja a harcot a jövőben. Blink, Napfolt, Kolosszus és Warpath (akinek bocs, nem tudom a magyar nevét) ugyanez a kategória – más részük nem is volt a filmben, csak őrködtek, amíg a Professzorék elintézték ezt az egész időutazás-ügyet. Azokról pedig, akiket Mystique kiszabadít Vietnámban – akiket a Csodálatos Pókember 2 végén láthattunk – pedig inkább ne is beszéljünk. Nekik tényleg nagyjából annyi volt a szerepük, amit abban az egyperces jelenetecskében látni lehet – ami kár, tekintve, hogy Plazma azért elég fontos karakter volt az Elsőkben. De várjatok csak, még továbbmegyek – Pietrót is ki lehetett volna húzni az egészből. Persze, nagy arca a csávó, és nekem is tetszett, hozott egy jó kis színt az egészbe, de igazából Erik kiszabadítását biztos, hogy nélküle is meg tudták volna oldani.
Poénkodni próbáltak a készítők, bár nem sokat, és annak is a jó része bekerült a trailerbe, bár még így is akadt azért néhány kellemes, megmosolyogtató meglepetés. Viszont a végén szimatoltam egy kis fanservice-t, amire egy pöppet fújok. A párbeszédek sokszor gyengék, de ezt a tényt legalább ellensúlyozzák a nagyon erős vizuális effektek.
Azért nem volt ez egy emberiségellenes bűntett, de… ne higgyetek a hype-nak. Nem olyan jó. Egyáltalán nem. Sőt, inkább rossz, mint jó – amolyan igazi, „sokat markol, keveset fog”-szituáció, ami sokkal jobban működött volna kevesebb mutánssal, no, meg akkor, ha nem akarják minden áron kapcsolni a két történetszálat. Egyszer megnézhető, de klasszikus nem lesz.
Utóirat: Mégis hogy a francba lesz poros ilyen szinten a Cerebro belseje?
Catleen és Csányi Judit véleménye
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
Trackback/Pingback