Veszélyes csatorna ez a TCM. Veszélyes, mert mutatnak valamit a gyerekkoromból és hála a nosztalgikus érzéseknek, tíz perc múlva már elő is kerül a gyűjteményemből, és a lejátszóban már pörög is a lemez. Pontosan ez történt a Nulladik órával is – nagy kedvencem a történet. Mindig, mikor kiakadtam a középiskola miatt a filmbeli szereplők jutottak eszembe.
Öt középiskolás, akik büntetésből kénytelenek a szombatjukat feláldozni és az értékes órákat egy tanár felügyelete mellett eltölteni. Andrew (Emilio Estevez), a sportoló, aki nagy reménysége mind a szüleinek mind az iskolai csapatának. Brian (Anthony Michael Hall), az agytröszt, fizika és matek szakkörös, akinek egyetlen barátja sincsen. Claire (Molly Ringwald), miss. népszerű, a hercegnő, aki nélkül az élet megállna. Allison (Ally Sheedy), a fura és defektes, akiről soha nem lehet tudni semmit és Bender (Judd Nelson), akiből évek múltán tuti, hogy bűnöző lesz. Valljuk be: nem ők az álomcsapat – de én nem is vártam el tőlük.
Ők öten a hátuk közepére sem kívánják a szombati „foglalkozást”, hát még egy kissé szadista és egoista tanár, Vernon (Paul Gleason) eszmefuttatásait. A büntetés alatt a következő szabályok vannak érvényben: nem beszélgetünk és a helyünkön maradunk. Természetesen a srácok ezt elég gyorsan meg is szegik, hogy aztán a beszélgetés veszekedéssé majd egy kisebb csetepatéba torkoljon. Közben kiszöknek, feleselnek és olyan mesteri szintre viszik az unatkozást, hogy azt érdemes lenne mindenkinek elsajátítania.
Persze, azért vannak apróbb hibák: például, ha a tanár meghallotta a beszélgetést az elején, akkor miért nem szúrta ki azt, amikor üvöltették a zenét? És a vicc az egészben, hogy ez senkit sem érdekel, mert egyáltalán nem lényeges a filmélmény szempontjából. Az sokkal fontosabb, hogy Bender hogyan is szerzi meg a szekrénye tartalmát vagy Briannek miért is van hamis személyije.
Aztán a humor és a poénok mögött ott a valódi világ: sorsok és emberek, akiket nem veszünk, vagy nem akarunk észrevenni. A problémák néha kicsik, néha nagyok, de mindig valódiak. A diákok egy-egy sztereotip figurát testesítenek meg és ezáltal láthatjuk, hogy bizony mindnek megvan a maga keresztje, a népszerűnek és az okosnak is.
Mire vége a filmnek, a szereplők viszonya megváltozik önmagukkal, a többiekkel és a saját kis világukkal is, de nem csak nekik, hanem nekünk nézőknek is, mert valamit a felszínre hoznak bennünk.
Hatalmasakat nevettem és mélyen megrendítettek a dolgok egyaránt. Remélem másnak is feltűnt az irónia: ha valaki őszinte, az nem bunkó, csak kimondja, amit gondol, és ez igen ritka volt akkoriban, és sajnos manapság is.
A filmet kötelezővé tenném mindenkinek, mert viccesen és könnyeden hoz fel olyan témákat a tinédzser életben, amire nem figyelünk oda. Bármikor újranézhető és garantált szórakozás a film.
Ha eddig kimaradt az életedből, akkor gyorsan szerezd be és nézd meg!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!