„Problémák jöhetnek, jönnek, de én megoldom őket” – talán ez is lehetne ennek az epizódnak a mottója, ami egészen kellemesre sikeredett.
April és Jackson túllépett a kezdeti sokkon, és már izgatottan várják babájukat, miközben Callie-ék is dolgoznak a babaprojekten. Meredith – főleg most, hogy Derek D.C.-ben van – kifejezetten élvezi Amy társaságát, miközben Cristina azt a feladatot kapja, hogy beszélgessen el a szívsebészet vezető pozíciójára pályázókkal. Alex visszales a kórházba, ahol nem éppen rendesen viselkedik. Dr Baileyt perrel fenyegetik Braden szülei, mert bár a fiú meggyógyult, a kezelés az engedélyük nélkül történt. A rezidensek továbbra is paráznak, hogy vajon kit rúgnak majd ki, ami elkeseredett tettekre sarkallja őket.
Sok a szál, nagyon sok a szál, a dráma is sok, de amit kifejezetten szépen megoldottak, az az, hogy az epizód végére valahogy minden szép kerek – amit le kellett zárni, azt lezárták, ahol pedig kellett, új konfliktust nyitottak. Azért is jár a piros pont, amiért a konfliktusok lezárásához nem volt szükség kiabálásra, nagy drámára. Minden szépen, csendben, emberien zajlott, és ez nagyon tetszett.
Vegyük például Alex esetét – szemét volt ebben a részben, ez nem kétség. Arizona mégsem üvöltette le azért a fejét, hanem – bár kioktatta kicsit – emlékeztette a férfit, hogy nincs azzal semmi baj, ha segítséget kér. És megpöckölte a fülét. Mert azt azért megérdemelte.
Ami a másik kedvencem volt, az Bailey és Stephanie esete – wow. Gyönyörű, okos és emberi sztori volt, Bailey legutolsó reakciója pedig külön belopta magát a szívembe (Cristina pacsija pedig nagyon illett a karakterhez). Braden szüleivel viszont nem tudom, hogy egyetértsek-e – persze, Bailey tulajdonképpen az akaratuk ellenére cselekedett (bár jelzem, az aláírások egy része megvolt), viszont ha a doktornő nem így tesz, akkor Braden belehalt volna a betegségbe. Így viszont, a dolgok végkimenetelét nézve, ők csakis jól jártak, így nem tudom, mennyire is jogos a dühük.
A rezidensek – főleg Leah – általában nem nagyon érdekelnek, most viszont az ő történetük is egész jó volt – főleg Leah-é. Persze azt eddig is tudtuk, hogy ő el fog menni – nem újították meg a színésznő szerződését –, de most legalább az is kiderült, hogy ő túléli az évadot. Ezek után már csak Shane-re leszek kíváncsi, miután az őt alakító színész is távozik a stábból.
Ami kicsit gyenge volt a részben az az, hogy a betegek szinte teljesen a háttérbe szorultak – ahogy azt szoktam is mondani, az igazán drámai és megindító, esetleg kifejezetten véres esetek kimondottan hiányoznak. De most még ezt is hajlandó vagyok megbocsátani, mivel a karakterek nagyon a helyükön voltak.
A jövő héten a Grace Klinika is évadfinálézik, amiben, ha jól olvastam a spoilereket, terrortámadásra, vagy legalábbis terrorfenyegetettségre számíthatunk. Ez kifejezetten érdekesen hangzik, csak oldják is meg jól.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
