Valószínűleg még utoljára – legalábbis ebben az évadban – kaptunk egy kis nevetnivalót, mielőtt beüt a dráma. Aranyos kis rész volt, bár nem a legjobbak közül való.
A fiatal, hányatatott sorsú profi gördeszkást hajnalban hátba lövik New York utcáin – az elkövető ráadásul crossmotoron távozik. A nyomok először az éppen folyó extrém sport bajnokság résztvevői és szervezői felé mutatnak, ám Beckettéknek hamarosan rá kell jönnie, hogy az ügy sokkal bonyolultabb két versenyző rivalizálásánál. Mindeközben a háttérben két szál is fut: Ryan és Esposito ringbe száll, hogy melyikük is legyen Castle násznagya, Rick pedig próbálja feldolgozni – igaz, nem sok sikerrel –, hogy Kate megverte őt Scrabble-ben.
Az ügy most valahogy nem fogott meg annyira – voltak ennél azért már sokkal csavarosabb esetek is a sorozatban –, viszont az, ami végül az áldozat halálát okozta, nagyon is nemes volt, és ezért jár a piros pont az íróknak. Valamint azért is, hogy a héten tényleg oda kellett figyelnünk az nyomozás részleteire, mert még egy elejtett félmondat is számított. Ja, és még a castingosoknak is szeretnék köszönetet mondani, amiért ilyen helyes színészeket válogattak össze az epizódban feltűnő gördeszkások és BMX-esek eljátszására. Apropó, a részben feltűnt egy ismerős arc is: Jesse Luken, aki a Star-Crossedban Ericet alakítja – ami már csak azért is vicces, mert amíg a tini-sci-fiben egy tinédzsert formál meg, addig itt a karakter egy pillanatra felvillanó adatlapja alapján a sztori szerint harmincegy éves.
Az is tetszett, ahogy képileg megoldották ezt az egész extrém sport világot/fesztivált. A vágóképek a mutatványokról – néhol a távolból felvéve, néhol a bicikli kormányára, vagy a deszkás sisakjára szerelt kamera szemszögéből – különösképpen tetszettek. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy azt már egy kicsit túlzásnak tartottam, hogy Kate otthon volt a sport zsargonjában – túl sokat tud ez a nő, már olyan sokat, hogy a karakter kezd hihetetlen lenni. Folyékonyan beszél oroszul, otthon van a sportkocsikban, a sci-fikben… és műveli látszólag mindezt magas szinten.
A mellékszálakat, bár külön-külön mind a kettő nagyon tetszett, együtt már kicsit zsúfoltnak éreztem egy részben. Itt jön be az a probléma, hogy már csak két epizód van vissza az évadból – sóhaj –, amiből egyben még bele fogunk mártózni a Bracken-ügybe, és így nagyon viccelődésre már nem fog jutni idő, pedig egyik szál sem lett volna kihagyható. Igazából úgy lett volna jó, ha ebben a részben csak a Scrabble-lel foglalkoznak – mivel az szépen kötődött az ügyhöz –, és azt jobban kifejtik, a násznagy-kérdést pedig átdobják egy másik részbe – drága ABC berendelhette volna azt a huszonnegyedik epizódot –, hogy aztán ott azt is szebben kifejtsék. Ugyanis mindkettőt néztem volna még! Ennek az epizódnak a zárójelenete lehetett volna dupla ilyen hosszú – mert bármennyire is cuki és szexi volt, azért kicsit elsietettnek éreztem –, és azt sem bántam volna, ha Ryan és Esposito még fut pár kört Castle körül. (Mondjuk ehhez kötődően még felmerült bennem a kérdés, hogy akkor mi lesz a legénybúcsúval?)
Szórakoztató kis rész volt, és élveztem is, viszont srácok – tudtok ti ennél jobbat is! És azt azért remélem, hogyha már a jövő héten össze is töritek a szívem, a fináléban össze is fogjátok foldozni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
