A hercegnő és a béka egyszerre volt a Disney nagy visszatérése és lezárása egy fejezetnek a stúdió történelmében – ezután ugyanis már nem készítettek klasszikus rajzfilmeket. Ez valami olyan, amit azóta is bánok.
Tianának, a New Orleans-i pincérlánynak mindössze egy álma van: hogy megnyithassa azt az éttermet, amiről még az apjával álmodoztak. Ám hiába dolgozik egyszerre két helyen, a kellő pénz csak nem akar összegyűlni. Mindeközben New Orleansba érkezik Naveen herceg Maldóniából – a herceg igazi playboy, akit viselkedése miatt családja kitagadott, és csak úgy juthat pénzhez, ha feleségül vesz egy gazdag lányt. Szerencsére jelentkező is akad, méghozzá Tiana barátnője, Charlotte, a helyi cukormágnás lánya, aki mindig is egy herceghez akart férjhez menni. Ám nem Naveen az egyetlen, aki gyorsan pénzhez akar jutni – itt jön be a voodoo-pap Dr. Facilier, aki összefog Naveen kapzsi szolgálójával, Lawrence-szel. Facilier békává változtatja Naveent, helyére pedig Lawrence-t állítja – csakhogy a békaherceg megszökik, és összefut Tianával, akit sikerül is rávennie, hogy megcsókolja, mindezt abban a reményben, hogy ezáltal visszaváltozik emberré. Csakhogy gikszer kerül a tervbe, és a csók után nem két ember, hanem két béka marad a színen.
A sztori, bár hozza a kötelező karaktereket – a hercegnő, a herceg, a gonosz, a comic relief-karakterek –, összetettebben indul, mint azt a Disneytől megszoktuk, viszont ez nem jelenti azt, hogy túlbonyolítanák a dolgokat. Sőt, az igazat megvallva, amint túllendülünk az első húsz percen, a sztori már egész simán folyik előre – tiszta sor, hogy ki mit akar, ráadásul ezen célok megváltozása a végére egészen leegyszerűsödik. Persze ez nem jelenti azt, hogy a film ne lenne tündéri, és ne kötné le a néző figyelmét. Sőt, egyvalami még ki is emeli ezt a filmet: Tiana a stúdió első afroamerikai hercegnője.
A karaktereket imádtam, bár Tiana a pedánsságával néha kicsit idegesítő. Naveen igazi antihős, de ezt nagyon sármosan teszi, még ha a karakterfejlődése pöppet hihetetlen is – de ehhez már hozzászoktunk a Disney-mesékben. Dr. Facilier talán az eddigi legérdekesebb Disney-főgonosz – egy igazi voodoo-mágus, akivel „spanol a másvilág”. Talán az ő karakterdesignja sikerült a legjobban az egész filmben, egyszerűen imádtam a mozgását, a dumáiról pedig már nem is beszélve. A mellékszereplők is remekek lettek, kezdve a jazz-aligátortól, egészen a cajun szentjánosbogárig. Mégis, akiért a legnagyobb főhajtás jár, az Tiana barátnője, Charlotte – vele végre sikerült egy szerethető, nőnemű comic relief-karaktert összehozni, aki bár egy elkényeztetett kis nőszemély, mégis hatalmas nagy szíve van.
A zene is pompás – a tipikus Disney-dallamokban belevegyül a jazz, remek egyveleget alkotva. A dalszövegek fordítása is egész ügyesen sikerült (jó, persze nem egy „lesd meg este, mert a teste istenien fest”), és a szinkronhangokra sincs panasz – sőt, Tiana hangját Vágó Bernadett adja (aki részt vett még Giselle, Aranyhaj, Anna, valamint a legújabb részben Ariel életre keltésében), akit mindig is szerettem. Érdemes még megemlíteni, hogy az 1991-es A szépség és a szörnyeteg óta ez volt az első Disney-mese, ahol ugyanaz a színész adta az eredeti változatban a karakterek beszéd- és énekhangját.
A képi világ egészen lélegzetelállító – Facillier sötét boltjától, a vízen szaladó árnyékokon át, az Oddie mama kalyibájánál a színes üvegeken átszűrődő napfényig. Furcsamód erre az apróságra nem is emlékeztem, így mikor most újranéztem a filmet kicsit leesett az állam. Itt jön az, amit gyakran mondok: nem biztos, hogy jó ötlet leírni a klasszikus technikával készült meséket. A hercegnő és a béka a tökéletes példa arra, milyen csodákat lehet ezzel a technikával létrehozni.
A hercegnő és a béka pontosan azt nyújtja a nézőnek, amit az egy Disney-mesétől elvárhat – másfél óra varázslatot, zenét és szórakozást. Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, hiszen sosem lehetsz túl öreg a Disneyhez.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
Trackback/Pingback