Nagyon vegyes érzéseim vannak ezzel az epizóddal kapcsolatban – a két szál közül az egyik nagyon tetszett, a másik nagyon nem.
Mikor a fizika egy olyan területén, ami nem Sheldoné, hatalmas áttörést érnek el, amitől mindenki bezsong, Sheldon lassan rájön, hogy csak az idejét vesztegeti a húrelmélettel. Aggodalmait megosztja Pennyvel, akitől meglepően jó tanácsot kap: munkája olyan, mint egy kifújt párkapcsolat, és talán az lenne a legjobb, ha szakítana. Sheldon pedig pontosan ezt teszi – méghozzá úgy, végigmenve az összes sztereotipikus lépésen, mintha a húrelmélet egy személy lenne. Mindeközben Howard ráveszi Rajot egy duplarandira, hogy megismerhesse Raj új barátnőjét, Emilyt, viszont az étteremben kiderül, hogy már találkoztak – és erről egyiküknek sincsenek kellemes emlékei.
Sheldon szála volt az, ami nagyon tetszett. Egyrészt azért, mert a készítők is ráébredtek arra, amiről nem is olyan régen beszélgettünk Catleennel – ez pedig az, hogy miközben a három másik srác már mind elért valami nagyot, Sheldon, az egoizmusa ellenére, tulajdonképpen semmit sem tett le eddig az asztalra. Most viszont erre Sheldon is ráébred, és főleg ezért „szakít” a húrelmélettel. Másrészt a szakítás egész folyamata is gyönyörűen meg volt oldva. Megvolt minden az új frizurától az „ex” – Stephen Hawking – részegen való felhívásához. Apropó: a részeg Sheldon nagyon cuki. És most valahogy Penny is egész szimpatikusra sikeredett – az utóbbi két évadban kezdett belőle kicsit elegem lenni –, még talán a sorozat eleji Pennyt láttam visszaköszönni benne.
Howardék szála viszont… eh. Az alapötlet igaz jó, hogy Howard már elásta magát Emily előtt – őszintén, ki előtt nem? –, viszont a megvalósítás már kevésbé. Ugyanis Howard az első randin eltömítette a lány WC-jét. Ez egyrészt egy nagyon klisés mozzanat – pont pár hete írt valaki egy ilyen szituációról a stílusgyakorlat órámon, és már akkor is úgy éreztem, már hallottam ezt a történetet –, másrészt undorító és alpári (meg persze az étteremben, asztalnál ülve kellett ezt megvitatni), harmadrészt pedig – most komolyan? Ez a legrosszabb, amit Howard tehetett? Mert nézzünk szembe a tényekkel, bármennyire is ciki az eset, ez nem egészen Howard hibája, viszont annak idején sok olyan dolgot csinált, ami ennél durvább volt, és tényleg az ő hibája volt. Most ez az egész olyan érzés volt számomra, mintha az írók mentegetni akarták volna Howardot.
Raj és Howard viselkedése egymás felé is zavart – egy dolog a kis baráti csipkelődés, a színtiszta rosszindulat poénnak álcázva pedig már valami egészen más. Emily pedig, bár az előző epizódban nagyon bírtam, most vesztett a fényéből a szememben, mert ő is elég szemét volt.
Így visszagondolva olyan volt, mintha az epizód két szálát két külön író írta volna – és az egyiknek nagyon összejött, a másiknak nagyon nem. Inkább arra kellett volna hagyni az egészet, aki Sheldon szálát írta, vagy legalábbis kidobni a francba ezt a Howard-Raj vonalat.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
Trackback/Pingback