Nem véletlenül szerepel a Fűrész a második helyen a listában. Ha az ember végigmegy az utcán és megkérdezi, ismerik-e, elég nagy számmal mondanának igent, még azok is, akik esetleg nem kedvelik a műfajt, s mint a Rémálom az Elm utcában esetében, itt sem elhanyagolható, hogy ha nem lenne népszerű, nem készült volna belőle ennyi folytatás.
Ez a sok film egy halálos beteg ember köré íródott, a neve John. A célja, hogy megértesse az őszerinte rossz emberekkel, hogy mit kéne tenni az élettel, és hogy meg kellene becsülniük azt. Némileg drasztikusak a módszerei és nem igazán élik túl az emberek, de ez is egy nézőpont. Ő maga ezt amolyan játéknak tekinti, és amilyen formában megvalósítja rémtetteit, tényleg az. Kicsit brutális, de játék.
Ez átlag, emberi szemmel persze beteges, de egy kitalált történetről beszélünk. Na és miért szerettem bele ezekbe a filmekbe? Mert imádom John találmányait. A játék célja, hogy az alany megmeneküljön a haláltól. Van, hogy ő maga szabad és másokon kell véghezvinni szörnyű dolgokat, de az a gyakoribb, hogy John eszkábál egy jó nagy szerkezetet és a cél, hogy kiszabaduljon az illető, mielőtt az idő lejár és a ketyere kinyírja. Persze ebben az esetben sincs könnyű dolga, hisz kiszabadulni nem egyszerű, nem fájdalommentes és néha áldozatokkal is jár. Meg kell hagyni, a pasit nem kell a szomszédba küldeni fantáziáért, mindig előáll valami új és kemény cuccal és a működésüket tekintve látható, hogy nem egy buta emberről beszélünk, hiszen igen jártas a biológiában és a mechanikában is.
A filmek két szálon futnak: egyrészt a játékban, másrészt John életében is, aki keményen küzd a tumorával – és úgy nagyjából itt ki is halt a sztoris sáv. Nem bogozunk ki szálakat, hogy ki ez a szellem és miért jött, nem derítünk ki régi bűntényeket, vagy bármi egyebet. Csak élvezettel figyeljük a botor emberek „tanulását”. Ritka, hogy ennyivel megfogjon bármelyik film, így azt hiszem, elismerhetjük a tudást a mű mögött. Kicsit hasonlít a manapság igen népszerű kiszabadulós játékokra, amiket csillagászati árakon próbálhatunk ki, csak ott túl is éljük a kalandot.
Fontosnak tartom ismerni a filmsorozatot, mert népszerű és hát nem is igazán jön szembe minden második filmben, mert az „oktatójáték” nem olyan közkedvelt, mint a szörnyek, vagy a szellemek – amelyek terén manapság újat nyújtani már nem nagyon lehet, vagy ha igen, csak nagyon nehezen. Plusz, John babája, amely minden alkalommal megjelenik, szintén elég ismert, illik tudni, hogy ki ő – és egyébként Catleent a frászt kitöri tőle.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
- Film2021-09-12He’s all that
- Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
- Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
- Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
Trackback/Pingback