Rifle, shotgun, és minden mi kicsit is veszélyes és Keitaro Takahashi  nem spórolt velük. 2012-ben animévé avanzsált mangája, a Jormungand ugyanis nem kisebb helyekre és helyzetekbe visz minket, mint a Közel-Kelet és a gyermekkatonák helyzete vagy a jó öreg Amerika és rasszizmusa.

„Felfalhatom az öt kontinenst. Elnyelhetem a három óceánt. De tehetetlen vagyok az éggel szemben. Mivel nincsenek szárnyaim, lábaim sem kezeim. Én vagyok a világkígyó. A nevem Jormungand.”

Eme fergetegesen frappáns intro szöveg égisze alatt ismerkedhetünk meg a szereplőgárda 97%-val, amint éppen egy csöppnyi rakétát állítanak földkörüli pályára. Eme nem kis beruházás kiagyalójafőhősnőnk, Koko Hekmatyar a milliomos Floyd Hekmatyar kisebbik gyermeke, világszerte ismert fegyverkereskedő. Ám bátyjával, Kasperrel ellentétben ő nem élvezi a munkáját és titokban tudós barátnőjével közösen dolgoznak a Jormungand programon ami, ha elkészül gyökerestül felforgatja a világ jelenlegi állását, már ami a különféle politikai és fegyveres rendszerek helyzetét illeti. Ő és fegyveres kísérete életébe csöppen bele a Kasper által elfogott, ritka cuki  gyerekkatona Jonah, aki ahhoz képest, hogy szinte csak belépett a pubertásba, máris szakaavatott mészáros. Eleinte nehezen illeszkedik be a látszólag dilis társaságba, ám ők vállnak  végül a családjává. Igen,mondhatnánk azt is, hogy ez egy felnőtté válás xyz-dik története, körítve kávéval és robbanásokkal, de mégsem, ahhoz Michael Bayt kellett volna rendezőnek kérni.

Poént félretéve, a Jormungand sajnos amilyen hamar kavart szélvihart, olyan hamar el is tűnt az animés posztokból és nagyon nem értem hogy miért.A szereplők, mind a jó, mind a rossz oldalról rendkívül kidolgozottak és egyediek, az események pörgősek és néhol hátborzongatóan valósak. Nem csoda, hiszen- egy kis túlzással- még ma is áll a bál az egész keleti féltekén és Amerikában egyaránt. A minimális humor azért itt is beköszön, máshogy el sem lehetne viselni azt a mértéktelen adrenalin/dráma dömpinget amivel dobál minket a Kígyó.

Ám, ezt a kis drágát is elérte a „második évad” szindróma. A Jormungand-Perfect Order névre hallgató széria ugyanis, bár nem rossz, de nem igazán közelíti meg az első színvonalát, csak továbbmeséli azt és még cukibbá teszi Jonaht.

Szerző

Hanama

Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Korábbi cikkek

• Horror játék2022-06-25Prognostic
• Akció/Kaland játék2022-04-17Csak én és az anomáliák – Desolate
• Akció/Kaland játék2022-02-26Öt kedvenc boss a Dark Souls játékokból
• Akció/Kaland játék2022-02-13Öt kedvenc Dead by Daylight gyilkos