Ez a harmadik és egyben utolsó évad kritikája a Luther című sorozatról. Kedvelem a szériát, mert hangulata és stílusa van, de sosem fog a kedvenceim közé tartozni, ahhoz ugyanis nem nyújtott elegendő új dolgot.
Most nem változott meg a rendőrségi csoport összetétele nagymértékben, csak Erin (Nikki Amuka-Bird) került át a belső ügyosztályra – nem mintha ezen meg lehetne lepődni. Újdonsült főnökével, George Stark nyomozóval (David O’Hara) minden erejükkel azon vannak, hogy bebizonyítsák Luther sárosságát. Hogy miben? Az nekik nem számít, csak az igazukat akarják bizonyítani, nem kis fejfájást okozva ezzel Luthernek.
Erin és Stark olyannyira messze mennek a dologgal, hogy még Justint (Warren Brown) is belerángatják. Sőt még be is drótozzák, persze a legrosszabbkor, mikor Luther éppen meggyőzés gyanánt kilógat egy gyanúsítottat a hetedikről. Justin azonnal reagál és megakadályozza főnöke lebukását a két pióca előtt. Erin elviszi Justint a belsősök titkos irodájába, de amikor azt hinném Ripley mégis elárulta Luthert, ő belibben, és úgy felkavarja az állóvizet – mindezt persze jéghideg nyugalommal –, hogy azt tanítani kéne.
Egy idő után Erin érzi a problémákat, és kezdi belátni, hogy az, amit Lutherről gondolt inkább a főnökére Starkra illenek. Pláne mikor reggel beállítanak Lutherhez, helyette azonban Maryt találják otthon, Luther aktáját mutogatják neki, majd minden erejüket bedobva megrémítik a nőt – teljes sikerrel persze.
A két fő bűnügyi szál ismét nagyon izgalmas, különösen a második. Ebben egy férj áll bosszút a felesége nevében, méghozzá magán az igazságszolgáltatáson, vagyis annak a hibáin. Igazságot szolgáltat, és bűnösöket végez ki (erőszakolókat, pedofilokat és hasonló szemetet). Komolyan megkedveltem az ürgét, aztán volt pár olyan húzása, ami miatt az addigi szimpátiám száznyolcvan fokos fordulatot vett.
John valamelyest túllendült felesége, Zoé halálán, és különös módon randizni kezdett. Nem is akárkivel, hanem egy autós koccanás másik sofőrjével, Maryvel (Sienna Guillroy – akinek esetleg ismerős a hölgy, annak szólok: a Resident Evil című filmekben ő játszotta Jill Valentine-t). Luther nagyon cuki, amikor udvarol, imádnivalóan pimasz és egyben félénk a mosolya.
Az utolsó epizódban végre ismét feltűnik Alice (Ruth Wilson), kissé rövidebb hajjal, de pontosan azzal a hévvel és eleganciával, amivel annak idején belopta magát a szívembe. És mint mindig mindenre, most is ő lesz a megoldás a kialakult patthelyzetre, mert persze a végén Erin és Stark is csúnyán bekavarnak, veszélyeztetve ezzel több ártatlan életét is. De jön Alice, a szociopata megmentő, és helyrehozza a dolgokat. Talán az évad legjobb jelenete, amikor Mary pánikolva szöget keres, míg Alice hideg nyugalommal feltöri a zárat, hogy kimenekülhessenek.
Ez az évad nagyon pörgős lett, sok morális vitát kavar fel a nézőben, és bizony komoly szívfájdalmat is okoz. A végével viszont kerek egészt kapott, ezért remélem nem is fogják folytatni, mert ez a lezárás így megfelelő, ahogy van – bár Idris Elba a maga részéről nem zárkózott el a folytatástól.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!