A pilot nagyon jól alakult, bejövős lett tőle a sorozat, és tudom, hogy most kezdődik a történetszálak kibontása, de minden annyira kaotikus. Olyan érzésem van, mintha az alkotók még nem igazán döntötték volna el, hogy milyen irányba vigyék is el a sorozatot. Esetleg sci-fi vagy thriller, netalántán tinis szirupos cucc?
Az előző rész zárójelenetében egy dárda átdöfte Jaspert, amitől nemcsak a szereplők, de én is jócskán megdöbbentem. Egyrészt kezdtem kedvelni a srácot, igazi kockának tűnt, másrészt pedig maradt értelmes lény egy sugárzással fertőzött bolygón. És most nem ki vagyok akadva, hanem le vagyok nyűgözve – garantálom, a szereplők nem ezt gondolják. Ahelyett, hogy mutogattak volna mindenféle szörnyet, csak egy humanoid csontvázat lehetett látni, rendkívül érdekes koponyával.
Clarke és kis csapata visszarohant az „alaptáborba”, ahol Bellamy káoszba taszította az egész bagázst. Őszintén várom már a sorozatban a normális embereket, akik észreveszik, hogy bizony a srác az orruknál fogva vezeti őket. Mert a beszéd, amit lenyomott, hatásvadász és klisés – engem nem vert át. A karperecek levételének – teszem hozzá piszok önző – ötlete pedig egyenesen kiakaszt, de az még inkább, hogy majdnem mindenki bekajálta.
A Bárkán egyre többen vélik úgy, hogy a Föld még nem lakható, hiszen huszonnégy karperec működése szűnt meg. A kormányzó azt hiszi elvesztette a fiát, és nem teheti meg, hogy most a gyásszal törődjön, mert a létesítmény hatalmas bajban van. Az ott lakóknak maximum négy hónapjuk van hátra, az oxigén fogyóban van, és már a hiányának hatását is lehet érezni. Az űrállomáson titkolják, hogy száz foglyot a Földre küldtek, de vannak, akik szimatolni kezdenek az ügyben.
A karakterek még mindig kissé klisések: a jó kislány nagyon jó, a vadóc nagyon pimasz, a rosszfiú pedig önző kis szemétláda. Őszintén várom már a percet, mikor elkezdenek hullani, mint a legyek, mert tényleg nagyon zavarnak – tudom, tudom, ez egy tini sorozat, ilyenre ne is számítsak.
Azt azonban sajnálom, hogy a Bárkán lévők nem kaptak még rendes karakterizációt. Igazából egyelőre csak a két oldalt, a jót és a rosszat sikerült bemutatni – pedig tapasztalatom szerint a dolgok sosem ennyire egyszerűek. Az ő életük és sorsuk jobban aggaszt, mint a tinédzsereké – és ez kissé röhejes, hiszen elvileg a tiniket tolják előtérbe az alkotók.
Még mindig érdekesnek tartom a sztorit és várom a folytatást, de eddig nem lopta be magát a szívembe – pedig az újonc Almost Humannek ez sikerült, úgyhogy nem lehetetlen. Nem szokásom félbehagyni sorozatokat, ezért biztos, hogy végigviszem, de azt az időt szeretném élvezni is. Remélem, nemsokára belelendülünk, mert a potenciál megvan benne.
Szerző

-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!