Oldal kiválasztása

Sosem gondoltam volna, hogy pont ebből az animációs filmből lesz folytatás. De az elsőt is kedveltem, ráadásul ebben is kajákat ígértek, úgyhogy részemről rendben volt a dolog. A második rész sajnos ebben az esetben is alul múlta az elsőt. Ugyan itt már imádnivalón cuki „szörnyeket” kapunk, de a történetet annyira lebutították, hogy az néha már fizikai fájdalmat okozott, és gyanítom, más is ezt érezte, ha elmúlt tízéves.

derültégbőlfasírt2.1

Az elején felvezették az előző teljes történetét, amit nem értettem, hogy most vajon miért is kellett. A második rész történet nem túl komplikált: miután Flint lekapcsolta a FLDSMDFR-t – és minden családi drámát elrendezett –, a világ legnagyobb tudósokból álló szervezete, a Live kiürítette a szigetet, hogy majd a cég megtisztítja. Addig mindenkit elköltöztetnek egy nagyvárosba, ahol nem igazán megy a beilleszkedés. Például Earl, a rendőr egy cukrászdában helyezkedik el, ahol neki is habos-babos rózsaszín ruhát kellet hordani.

Flint eközben feltalálóként a Live-hoz kerül, de a főnöknek más tervei vannak. Igazából az egész cég a gonoszok gyülekezete – ez szerintem mindenkinek leesett kábé tíz perc után. A cél pedig visszamenni a szigetre valamiért, amire a vezető tudós ráveszi Flint, akit gyakorlatilag dróton rángat.

derültégbőlfasírt2.2

Flint úgy dönt, magával viszi az apját és a barátait is, ám a szigeten sokkal többet találnak, mint ételmaradék. A FLDSMDFR egy egészen új világot hozott létre, tele cukibbnál cukibb kajaállatkákkal. A csapat célja eljutni a géphez és véglegesen eltüntetni, de a dolgok nem mennek simán és bizony a Live cég rendesen bekavar. Flintnek pedig választania kell, mi is az igazán fontos a számára.

Az első félóra nagyon lassan telik el, de miután megérkeznek a szigetre viszonylag felpörögnek az események. Azért viszonylag, mert a sztori nem lett jobb, de a kreativitás, amivel az élőlényeket megalkották, az valami fantasztikus: dinnyefán, pók sajtburger, taco szörny…

derültégbőlfasírt2.3

A magyar szinkron is ügyes, nagyon jók a poénok az ételekkel és a szaval többértelműségével. A film alatt többször úgy éreztem, mintha a jelenetek élőszereplős filmekből lettek volna mintázva/koppintva – a Jurassic Parkból például kettőt is találtam.

Az eprek iszonyú cukik, nálunk már csak a bennszülött uborkák jobb fejek – és igen, előkerül az első filmnél látott szardínia is. Az utolsó jelent azonban annyira szirupos lett, hogy már megfeküdte a gyomromat.

A film tényleg bájos, de leginkább gyerekeknek készült, nagyon kicsi gyerekeknek. Ami azért is furcsa, mert például az állandó kávéivást a cégnél már nem hiszem, hogy értenék. Összességében jópofa, de csak birkatürelműeknek, vagy megrögzött rajongóknak ajánlom.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.