Kíváncsi voltam, vajon az angolok a Sherlockon kívül tudnak-e jó krimi sorozatot csinálni. A válasz igen egyszerű: tudnak, és nem is akármilyet, erre pedig a Luther a legnagyobb bizonyíték. A sorozat egyedisége leginkább abban áll, hogy nem próbál meg éles határvonalat húzni a jó zsaru és a rossz zsaru között. A címszereplő Luther egyszerre testesíti meg mindkettőt és – furcsamód – olykor egyiket sem.
John Luther (Idris Elba) főfelügyelő, az egyik legjobb a szakmájában. Legfőbb bizonyíték erre, hogy mikor megtalálja a gyanúsítottat, aki gyerekeket rabol el, egy kislány élete a hajszálon függ, ezért Luther minden eszközt felhasznál a lány megmentésére. Ez viszont a lelkében és karrierjén hagy nyomot – több hónapos kihagyás után térhet csak vissza a rendőrség kötelékébe. A rendőri vezetőség az első adandó alkalommal eltávolítaná őt, ha tehetné, a legkisebb hibájára is azonnal rászállnak.
A bűnügyek mellett azonban a magánélete nem várt fordulatot vesz: a felesége, Zoé (Indira Varma) el akarja hagyni, sőt már együtt is él az új barátjával, Markkal (Paul McGan). Mondanom sem kell, Luther ezt nehezen fogadja el és folyamatosan próbálkozik visszahódítani feleségét: telefonon hívogatja, megjelenik a házában… A nő azonban nem tudja mit és kit akar, csapong a két férfi között.
Az első részben egy igen érdekes esettel találja szemben magát Luther, egy kettős gyilkosság, ahol a gyanúsított a két áldozat lánya, Alice Morgan (Ruth Wilson). A nő egy igazi zseni, és mellesleg szociopata is. Luthernek nem sikerül rábizonyítani a gyilkosságot, éppen hogy kisiklik Alice az igazságszolgáltatás kezei közül. De pont ez adja a sorozat valódi ízét, mert a nő bizony fel-felbukkan a sorozatban, olyan támaszt nyújtva a felügyelőnek, amire még ő maga sem számított.
Kedvelem ezt a sorozatot, nagyon érdekes, lassú tempójú atmoszférát teremt – hagyja gondolkozni a nézőt. A tények ismeretében sem könnyű kitalálni egy-egy ügy megoldását, és ebbe sokszor maguk a rendőrök is beleavatkoznak. Itt nincsen fekete vagy fehér, itt az árnyalatok magukból a személyiségekből adódnak. Luther munkatársai az elején sablonosnak tűnnek, de ahogyan haladunk előrébb az évadban, szép lassan kiderül a tévedésünk. Mert bizony vannak itt tragédiák, simlisségek és titkok is bőven.
Néha gyors tempóban haladunk, néha pedig vánszorgunk, de az éles váltásoknak és a remek érzékkel megírt forgatókönyvnek köszönhetően sosem unatkozunk. A bűnügyek hihetőek, ahogyan az emberi reakciók is, a nyomozás valós, nincs mindent analizáló felszerelésük, csak a puszta logika és a rendőri rutin. A finálé pedig hihetetlen, sokat nem árulhatok el róla, de tudván a tényeket sem hittem, hogy idáig fajulhatnak a dolgok, és még annál is tovább.
Egyetlen zavaró pontja a sorozatnak az Luther magánélete, de leginkább a felesége, Zoé. A nő hezitálása és nyavalygása szinte már az őrületbe kergetett. Bár ennek köszönhetően Luther sokszor kifordult önmagából, ezzel teret adva Idris Elba hihetetlen színészi képességeinek.
Szerző

-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback