Ó, je! Végre sikerült továbbhaladnunk a megválaszolandó kérdésekben, vége a fillereknek, vége a mellékvágánynak.
Mielőtt azonban belevágtunk volna a folytatásba, a Lost Girl sem maradhatott ki a klasszikus autómosós poénból, ami eddig még három év alatt egyszer sem esett meg. Hát, én betegre röhögtem magam, ahogy Lauren kezében megolvadt a fagyi, bár nem mondhatnám azt, hogy hibáztatom érte. Mondjuk a pasi nézők örömét leszámítva sosem értettem ennek a jelenetnek a lényegét, senki nem mos így kocsit, vagy ha mégis, akkor az a járgány sosem lesz tiszta.
Nem elég, hogy elindult újra a Vándor-vonat, de nem is akármilyen keretek között. A Jule ünnep adott otthont ennek a jó kis résznek, amit mi halandók sajnálatos módon a Mikulás miatt nem igazán értünk meg – legalábbis Kenzinek nem ment, és nekem sem. Azért be kell valljam, nekem az ő ünneplésük jobban tetszik a Krampusszal, az időhurokkal és a gyerekrablással. Sosem gondoltam azt, hogy a rossz gyerekek azzal vannak megbüntetve, hogy virgácsot kapnak. Ellenben a Fae krampusz egy időhurokba zárja őket és időről-időre újra átélik ugyanazt az estét.
Ezúttal azonban nem volt minden rendjén, nem csak Bo környékén, de Kenzi hálószobája környékén sem. Sőt, a harmadik probléma Hale borzalmas, szexinek szánt szövegei voltak. Szegény fiú, meg persze szegény Bo. Először ünnepel Jule-t, erre tönkreteszik a buliját fura fazonok – én sikítva elszaladtam volna.
Na és láttátok már Laurent istenesen berúgva? Na, most ennek is elérkezett az ideje. Szerintem nem éppen a legjobb ötlet nagy döntéseket részegen meghozni, de ő és Dyson azért megpróbálták, és csak hogy véletlenül se hozhassanak jó döntést, ehhez Vexet hívták asszisztálni. Komolyan, sajnáltam azt a szegény dobozt, amiről vitatkoztak. Miket élhetett át? Még jó, hogy nem tud beszélni.
Persze nem lenne igazi a Lost girl Bo szaftos jelenetei nélkül. Most, hogy Dysonhoz nem nyúlhat hozzá, maradt neki a sötét tálca, amiről annyira nem is kell válogatnia, mert a tálca válogat magának. Még nem jöttem rá, hogy ezzel próbálják a fiúkat a tévé elé ragasztani, vagy ezzel csak megpróbálják kitölteni azt az űrt, amikor nincs ötletük.
Őrülök, hogy végre haladunk, újból van miért izgulni és a körítés is jó volt. Szeretem, amikor olyan lényeket vesznek elő, ami nem jön szembe minden egyes fantasyban. Puszilom a Krampusz bácsit!
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
- Film2021-09-12He’s all that
- Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
- Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
- Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk