Nagyon megörültem, amikor az American Horror Story megjelent a színen. Ritkán vagyok teljes mértékig elégedett a sorozatokkal, viszont a horrorfilmek sosem elégítették ki az étvágyamat – túl kevés van belőlük. Így aztán nekem tök jó volt, hogy végre megkapom azt a nagy adagot, ami nekem jólesik.
Az American Horror Story egy meglehetősen szétesett család életének újrakezdésével indul. Szerencsétlenségükre egy elátkozott házba költöznek be, ahol furábbnál furább események követik egymást. A család apró, azonban annál nagyobb problémákkal küzd. Adott egy idegileg labilis, megcsalt feleség, Vivien, aki szokás szerint elég jól néz ki, egy hűtlen, pszichiáter férj, Ben és egy depressziós kamaszlány, Violet. Miután beköltöznek a házba, megismerkednek a különös szomszédaikkal, Violetet megkörnyékezi egy idegbeteg srác, és a többi.
A szereplők kilencven százalékával egyetlen probléma van: halottak. Aki nem, az pedig meghal. Azonban ezekből az eseményekből is sok kell, mire végre rájönnek, hogy talán nem ez a legmegfelelőbb lakóhely számukra. De persze mire minderre rájönnek, addigra talán már késő lesz. Ilyenek ezek a horrorszereplő halandók, mindig túl buták.
A karakterek szerethetőek, ha az ember a megszokottól eltérő személyiségeket kedveli – normális embereket itt nem fogunk kapni. Kapunk helyettük helyes, elmebeteg kamaszt; hátborzongató szomszéd lányt; magát örök fiatalnak képzelő szomszédasszonyt és persze sok halottat, akik szeretnek trollkodni a lakókkal, mindhalálig.
Nem egy rossz alap kezdésnek, de nem hozta ki belőlem azt a borzongást, amit vártam. Inkább egy élvezetes, misztikus kalandfilmet kaptam a sötét, idegeket borzoló sorozat helyett – túl sok volt nekem benne a szappanopera. Jó lett volna, ha kevesebb a romantika, meg a szenvelgés arról, hogy szétesik a család és lehetett volna több több az akció és a sötétség. Szerettem volna egy kicsit rágni a körmömet, vagy valami hasonló.
Az évad eleje a fenti elvárásaimat meg is alapozta. Fura, ijesztő emberekkel volt tele a környék, akikről nem lehetett tudni semmit, de a néző valahogy ösztönösen félt tőlük. Szóval megvolt a tökéletes kezdés, aztán… aztán puff, nem lett kihasználva.
Horror szempontból hozta a szokásos kliséket, amiket már megszoktunk. A túl gyanús szereplők, a naiv és buta áldozatok, stb. Nagy meglepetések nem várják a nézőt – kivéve, ha ő is van annyira naiv, mint az áldozatok.
A sorozat jelenleg már a harmadik évadját kezdi hazánkban. Én azért várom, hogy mihez fognak kezdeni vele a továbbiakban. Még hozhat azért meglepetést a folytatás, hiszen a sztorit lezártuk az utolsó részben. Csak azért fohászkodom, hogy ne ugyanarról szóljon, mint ez, mert az unalmas és ciki lenne – nálam ugyanezen bukott a Jigoku Shoujo anime, mert minden rész ugyanarról szólt -, ráadásul én ott abba is hagynám az egészet és többet nem néznék rá.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gonoszkodó sárkányboszorkány, egyben egyetemista tündérlány. Szeretem a fantasyt, a horrort és a pc játékokat. Őzike forever!
Korábbi cikkek
Film2021-09-12He’s all that
Dráma sorozat2021-02-21Frontier 1. évad
Dráma sorozat2020-07-05Spinning out 1. évad
Akciósorozat2020-04-3010 retro sorozat, amit újranéznénk
Trackback/Pingback