A második rész után ez a sorozat kezd még inkább Vámpírnaplók-klónná válni – de talán még nincs minden veszve.
Az előző rész Roman apjának, Noxnak tragikus halálával ért véget – és pont Emery apja adta le a végzetes lövést, bár eredeti célpontja nem Nox, hanem egy fegyveres atraiai volt, akit Roman apja próbált lenyugtatni. Az incidens mindkét oldalt feltüzeli: az atriaiak bosszút akarnak állni és a Szektoron belül harcosokat toboroznak, miközben a Szektoron kívül az emberek egyre hevesebben követelik, hogy az idegen tiniket ne járassák a helyi gimnáziumba. És csak hogy még érdekesebb legyen a helyzet: úgy tűnik, nem is minden atriai él a Szektorban.
Ez eddig mind szép és jó, most jön viszont az a pont, ahol bekacsint a Vámpírnaplók: jön az iskolai karnevál, amire persze hosszas viták után végül az atriai fiatalokat is elengedik. Most komolyan, nem tudnak konfliktust írni anélkül, hogy össze ne csődítenék az egész várost? Jó, persze, ez még csak a második rész és az első ilyen eset, de ha két rész múlva meg a hatvanas éveket idéző iskolai bál lesz (vagy teszem azt űrutazás témájú), akkor én szálanként kezdem el tépni a hajam.
Ami jó volt viszont, hogy behoztak pár új szereplőt, néhányat a pilotból ismertekből pedig kicsit elmélyítettek, motivációt adtak nekik. A készülődő két-, vagy inkább már háromfrontos háború is érdekesnek ígérkezik, bár nem egészen értem, mit ugrál az a pár ezer atriai – esetleg vannak még többen, akik más hajóval jöttek? Tetszett még, hogy kaptunk egy kis bepillantást az atriai szokásokba – hatalommegosztás, öröklés, temetés –, amiből még remélem, jön majd több is, illetve meglestük, milyenek is a Szektor házai belülről.
Ami, vagyis aki egyre jobban zavar, az Roman húga, Sophia (Brina Palencia). A karakterrel nem lenne semmi probléma, de sajnos a színésznőnek vagy genetikailag ilyen az arca, vagy egyszerűen ennyire vacak színész, de „nem akarok itt lenni, és amúgy is, én vagyok a megtestesült világfájdalom”-mimikán kívül mást képtelen produkálni. Nem csak akkor, mikor az apját temetik, de még akkor sem, amikor Emery egy barátja, Lukas (Titus Makin Jr.) flörtöl vele.
A második rész meghosszabbította a sorozat próbaidejét számomra, de azért még reménykedem, hogy túl tud lépni a már ismert tinisorozat-kliséken, és képes lesz valami egyedit és élvezhetőt alkotni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
