A börtönbeli események után egy percig sem aggódtam Darylért, tudtam, hogy erős karakter, egy igazi túlélő. Csak hogy ebben a sorozatban ez nem jelent semmit, mert bár a logika Daryl túlélése mellett van, ha az írók ezzel nem értenek egyet – nos, láttuk már mi történik olyankor.
Bethnek, azaz Emily Kinneynek gyönyörű hangja van, szerettem mikor énekelt, és szerettem mikor végre megszólalt – ez sajnos elég ritkán fordult elő. És most az ő hangja nyitotta az epizódot, mint egy naplóbejegyzés. Talán ezeket a sorokat írta meg először mikor megérkeztek a börtönbe. Igazi és életteli volt a hangja. Közben pedig szembesülhettünk a képi világgal: ahogy Beth és Daryl futnak a járkálók elől, át az erdőn, csak rohannak, menekülnek, reményt vesztve és zihálva. A végén pedig egy mezőn, mikor már nem követi őket senki elterülnek a földön és levegő után kapkodnak – én pedig ugyanezt teszem.
Az eseményeket és a különszeparált csoportokat az útvonal köti össze. Mindannyian ugyanazt járják be, csak éppen más időben. Apró támpontokat ugyan hagytak, nekünk nézőknek, hogy ki járhatott előbb ott, de ezt néha csak utólag vehetjük észre.
Ty a két kislánnyal, Lizzie-vel és Mikával menekült el, és – a legnagyobb örömünkre – a kicsi Judith-tal. Nem volt kérdéses, hogy a baba miatt aggódott a legtöbb néző – igen, én is. Alapvetően ódzkodok a gyerekek sírásától, de most megörültem neki. Amitől viszont tartok az Lizzie, mert igen, ahogy előre számítottam a jelekből, bizony a kislány szociopata. Már régen vártam egy hasonló karakter felbukkanását a sorozatban, de az, hogy ez egy kislánynak jutott bravúros. Brighton Sharbino ügyes a szerepében, kezd egyre jobban belejönni a karakterbe.
Ami igazán megdöbbentet, az Glenn, és a vele zajló események. Jól van, lehet még csavarni a dolgokon és az alkotók mernek is. Na, jó, többé-kevésbé mernek.
Az előző részhez képest ez egy mozgalmasabb részre sikeredett, amit furcsa mód egyáltalán nem bántam. Akadt itt azért jócskán gondolkodni való, plusz jó párszor rendesen meg is ijesztettek. Tetszett, hogy végre volt, aki okosan csinálta a dolgokat, nem csak ellenkezett és dacolt a többiekkel. Bár kicsit aggódom. Nem akarok több embert megkedvelni, mert akkor megint lemészárolják őket, és azt utálom.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!