Glenn és Maggie még mindig nagyon édesek együtt, ami igazán emberi ebben a kaotikus világban, de lassan már megszokhatnám, hogy ebben a sorozatban egy lélegzetvételnyi szünetet sem hagynak.
A börtönben lejátszódó káosz és rémület szinte tapintható, mindenki menekül a járkálók elől. Rick, Glenn és Daryl berontanak és módszeresen elkapnak minden zombit, közben pedig biztonságba helyezik akit csak lehet. Gyorsan és hatékonyan úrrá lesznek a zűrzavaron. De vajon hogyan jutottak be a járkálók, ha nem volt jele betörésnek? A srácok celláról cellára haladnak és biztosítják, hogy a holtak azok is maradjanak. A magyarázat sokkoló: gyors lefolyású influenza, ami szűk térben terjed. Mi is lehetne szűkebb egy börtönnél? Igen, ez mindenkinek gondot okoz, így hát úgy döntenek, elkülönítik azokat, akiknél fennáll a fertőzés veszélye, amit azok kisebb hezitálással, de elfogadnak.
Egy, a támadás során megsérült apa megkéri Carolt, hogy vigyázzon a két kislányára. Természetesen ő beleegyezik, majd odahívja a két lányt, hogy búcsúzzanak el az apjuktól – a lányok reakciója szívbemarkoló. Mire felocsúdunk a veszteségből, a járkálók már a kerítést nyomják egyre beljebb és beljebb. Túl sokan vannak, a régi kerítésen átszúrunk a kerítésen”-módszer már nem elég hatékony, végül Rick találja meg a megoldást.
Carl és Rick talán hónapok óta nem beszélgettek ennyire őszintén, mint most. Mindketten kezdik belátni, hogy ez tarthatatlan egy apa-fiú kapcsolatban.
Ez az epizód különösen tetszett, a tempóváltások bravúrosak: hol rohanunk, hol pedig sétálunk. Nem volt olyan látványos, mint az előző a helikopterrel, de nem is kellett, a hirtelen támadás elől menekülő emberek, szűk térben, kell ennél több? Láttam a videót a forgatásról, Norman és Andrew nagyon viccesek voltak, ahogyan szépen lassan beálltak, összeérintették a kezüket majd elkezdtek rohanni, bele a zombi tengerbe.
Bevallom sokkolt a betegség, annyira érhető, annyira magától adódó, hogy nem is gondoltam rá, mint lehetséges halál ok egy apokalipszisben – pedig az, és a veszélyessége csak ezután fog kiderülni. Bár egy kicsit több reakciót vagy ellenállást elviseltem volna még a köhögő emberektől, de belátom az egy epizódra jutó idő véges.
És Michonne, drága Michonne! Jobban kedvellek, mint valaha, az a jelenet a kicsi Judtih-tal, annyira szívbemarkoló és fájdalmas volt, minden veszteség és szenvedés összesűrítve egyetlen percbe. Danai Gurira remek színésznő, sejtettem én ezt már nagyon régen, de igazán ennél a jelenetnél tudatosult bennem.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback