A rengeteg ötven árnyalat, Szepesi Niki és ByeAlexElsőRegénye mellett számos gyöngyszem elkallódik, az új generáció már meg sem ismeri őket. Sajnos James Herriot munkássága is egy ilyen gyöngyszem.
James Herriot, valódi nevén James Alfred „Alf” Wight, 1916-ban született Sunderlandben, Angliában, majd még kiskorában családjával Glasgow-ba költözött, ahol 1939-ben állatorvosi diplomát szerzett. Nehéz idők jártak akkoriban, egy frissen végzett állatorvos nem könnyen talált magának munkát – Alfnak ez viszont mégis összejött, és szinte rögtön segédorvosi állást talált a Thirsk nevű yorkshire-i városkában, ahol egész további életében lakott és praktizált. Miután évekig traktálta feleségét a kemény, de melegszívű yorkshire-i farmerokról és állataikról szóló történeteivel, végül a hatvanas évek végén rászánta magát, hogy ezeket a kis anekdotákat papírra vesse – az elhatározást pedig számos kötet követte.
Az író irodalmi énje, James Herriot frissen végzett állatorvosként érkezik állásinterjúra Darrowbyba 1937 nyarán. Mindössze egy bőrönd van nála, és annyi pénze sincs, hogy visszamenjen Glasgow-ba, ha esetleg nem kapná meg az állást. Sigfried Farnon, reménybeli főnöke, persze nincs otthon, a kutyák nagy örömükben letámadják, a gazdák rajta keresik az orvost, mindezt alig fél órával érkezése után. Ám mikor Sigfried végre előkerül, neki adja az állást, Mr Herriot kalandjai pedig kezdetüket veszik.
Regényei többé-kevésbé kronologikus sorrendbe állított, egymáshoz mindössze lazán kapcsolódó fejezetekből állnak. Ezek általában egy-egy gazda és/vagy állat történetét mutatják be, de itt-ott feltűnik pár fejezet, ami az író magánéletébe enged bepillantást: hogyan hódította meg – számos ballépés után – feleségét, hogyan barátkozott össze a nagymenő és aranyszívű kisállat-sebésszel, aki mindig bajba keverte, hogyan élt együtt még agglegényként Sigfrieddel és annak éles eszű, de léhűtő öccsével, Tristannal. A kor, amiben a történetek játszódnak, is fontos: átmeneti időszak ez, amikor az igáslovakat lassan leváltották a mezőgazdásági gépek, a klasszikus kis farmok életedzett gazdáikkal együtt pedig lassan a múlt homályába vesztek. Az író szereti saját, könyvekből szerzett tudását és lágy természetét ellentétbe állítani a gazdák élet oktatta bölcsességével, kérges tenyerével és ügyesen rejtett vajszívével.
A fejezetek mindössze félig alapszanak a valóságon. Minden egyes helyszín és karakter az eredeti fikciós verziója, amik gyakran némi sarkítás használatával jöttek létre. Herriot sokszor változtatott a történeteken magán is – kicsit elvett belőlük, kicsit hozzájuk adott, néha más évtizedbe helyezte őket, de ez semmit sem változtat azon, mennyire szórakoztatók, megindítók, tanulságosak ezek az élet-ízű mesék.
James Herriot legtöbb könyve megjelent magyarul is – mint például az Állatorvosi pályám kezdetén… vagy Egy állatorvos történetei –, ám ezek nagy része régi kiadás, könyvesboltban már nem, vagy csak nagyon ritkán kapható. Antikváriumokban viszont elég gyakran feltűnnek, csakúgy mint könyvtárakban és a szülők, nagyszülők könyvespolcain.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
